Akkora a baj a republikánus fellegvárban, hogy már Trump is odautazott

Vészesen közelednek az amerikai félidős választások, amelyek előtt nagyjából három héttel egyre több jel utal arra, hogy a Republikánus Pártnak nagyon komoly vereségre kell felkészülnie. A november 3-án esedékes szavazáson, amelyen a 100-ból 35 szenátori hely és mind a 435 képviselőházi hely sorsa a tét, Donald Trump pártja szinte biztosan elveszíti a többséget a törvényhozás alsóházában. Ahogy arról korábbi cikkünkben is írtunk, a félidős voksolásokon hagyományosan a mindenkori elnöki adminisztráció teljesítményét értékelik az amerikaiak – bár Trump széke nincs veszélyben –, ez pedig nem sok jót ígér a párt számára.

Ennyire mélyen még sosem járt az elnök

A RealClearPolitics közvélemény-kutató aggregátor legfrissebb, október 13-i adatai szerint az elnök megítélése folyamatosan a mélypont közelében mozog, a megkérdezettek 58,9 százaléka elégedetlen, míg mindössze 39 százalék elégedett. Október elején pedig sosem látott mértékre rúgott az elégedetlenség, ekkor 60,3 százalék volt az ilyen választ adók aránya, erre még Trump első ciklusa alatt sem volt példa. Mindezek fényében egyáltalán nem meglepő, hogy a Politicónak név nélkül nyilatkozó, vezető képviselőházi republikánusok már gyakorlatilag elismerték a vereséget, és elsősorban annak mértének csökkentésére fókuszálnak. Az egyik nyilatkozó egyenesen az elnököt kritizálta, a lap összefoglalója szerint így fogalmazott:

„Jelenleg az a célunk, hogy a lehető legtöbb republikánus mandátumot megmentsük. Trump elnök ezt a választást teljes egészében saját magáról szóló szavazássá tette. Most túl kell élnünk ezt a politikai vihart.”

Míg tehát a képviselőházi republikánusok már nagyrészt csak a kármentéssel foglalkoznak, a választási eredmény szorosabbnak ígérkezik a felsőházban, ahol a kiadó 35 helyért küzdenek a szenátorjelöltek.

Republikánus bázis, távol Washingtontól

Valószínűleg azt maga Donald Trump sem gondolta az újraválasztásakor, hogy közel két évvel később már egy olyan államban kell majd személyesen kampányolnia (október 13-án pedig pont ezt tette), amely közel húsz éve megingathatlanul republikánus, a legutolsó, 2022-es szenátorválasztáson pedig olyannyira labdába sem tudtak rúgni a demokraták, hogy csak két republikánus jelölt, Lisa Murkowski és Kelly Tshibaka küzdött a pozícióért. Itt végül Alaszka lakossága a 2002 óta hatalomban lévő, kifejezetten centristának és az egyik legmérsékeltebb republikánusnak számító Murkowskinak szavazott bizalmat még úgyis, hogy Trump és a MAGA-tábor nyíltan szembefordult vele, és az elnök által „MAGA-vérűnek” nevezett Tshibaka kampányát támogatták.

Egy régi-új őslakos jelölt

A legelszigeteltebb amerikai államban azóta nagyot fordult a világ, hiszen úgy tűnik, hogy megtörhet a két évtizedes republikánus fölény, ugyanis a Demokrata Párt jelöltje, Mary Peltola már másodjára írhat történelmet – és ezzel nem túlzunk. Peltola nem új arc az alaszkai politikában, 2022-ben egy időközi választáson megszerezte az állam egyetlen képviselőházi helyét, ezzel fél évszázad után először került a demokratákhoz ez a pozíció, ráadásul ő lett Alaszka állam első képviselőnője Washingtonban, illetve az első alaszkai őslakos is, aki betölthette ezt a tisztséget. 2024-ben az újraválasztásért is elindult, azonban szoros csatában alulmaradt Nick Begich republikánus jelölttel szemben.

„A nevem Mary Peltola. Azért indulok a szenátusi választáson, mert saját bőrömön tapasztaltam meg, hogyan hagyja cserben a kormányzat az alaszkaiakat.

(…) Az élet errefelé nehéz. Mi, alaszkaiak ezt jól tudjuk, ahogy azt is, hogy vigyáznunk kell egymásra. Tudjuk, hogy az Egyesült Államok másik 48, összefüggő területű államából senki sem fog idejönni, hogy megmentsen bennünket.”

Ez a bemutatkozó szöveg fogadja Peltola honlapján a látogatókat. A jupik (elsősorban Nyugat-Alaszkában honos, tengerparti és folyami halászatról ismert őslakos népcsoport) gyökerekkel rendelkező politikus kampányát az „Alaszka az első”-jelszóra építette fel, magát egyáltalán nem tartja liberálisnak, így kifejezetten a Demokrata Párt mérsékelt szárnyához tartozik. Kampányában elsősorban a megélhetési költségek csökkentésére, az alaszkai munkahelyek védelmére, a helyi halászati ágazat támogatására, valamint az állam energetikai érdekeinek képviseletére helyezi a hangsúlyt.

A novemberi választások egyik kulcskérdése lehet az államban így a nagyüzemi halászat szabályozásának kérdése, ugyanis Peltola betiltaná az ipari vonóhálós halászatot a Bering-tengeren. Ez az alaszkai őslakosok régi problémáját oldhatná meg, ugyanis a halászhajók a célzott fajok mellett más halakat, köztük lazacokat is kifognak, ami különösen érzékeny kérdés az őslakos közösségek számára, ugyanis sokan a lazachalászatból tartják fent magukat. Az ilyen típusú hálók betiltása egyébként egyáltalán nem példanélküli, Európában Görögország és Svédország már meglépte ezt.

A Murkowski-féle, mérsékeltebb republikánus vonalhoz szokott választóknak pedig végül minden bizonnyal szimpatikus lehet a demokrata jelöltben az is, hogy Peltola a washingtoni politikai rendszerrel szembeni elégedetlenséget is igyekszik képviselni, egyebek mellett szigorúbb cikluslimitek bevezetését követeli, miközben azt is hangsúlyozza, hogy pártállástól függetlenül bárkivel hajlandó együttműködni Alaszka érdekeinek érvényesítéséért.

Trump alaszkai embere

A magát Washingtontól távolállónak mutató Peltola republikánus ellenfele jelenleg is szenátor, hiszen Lisa Murkowski mellett Dan Sullivan 2015 óta tölti be az állam második szenátori helyét, és idén már a harmadik hatéves ciklusáért indul. A korábbi alaszkai főügyész George W. Bush ideje alatt még a szövetségi politikában is aktívabban részt vett, egyebek mellett a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsában is helyet kapott.

Újraválasztási kampányát Sullivan elsősorban az alaszkai kőolaj- és földgázkitermelés bővítésére, az energiaárak csökkentésére, a helyi halászati ágazat védelmére, valamint az állam katonai és stratégiai jelentőségének erősítésére építette fel – azaz több olyan üzenetet is képvisel, amiben tulajdonképpen egyetért a demokrata riválissal.

A legnagyobb eltérés pont az elnöki adminisztrációval kapcsolatos hozzáállásban látszik, hiszen míg Trump alaszkai látogatása során egyértelműen támadta Mary Peltolát, Dan Sullivan régi jó szövetségesének számít a washingtoni felsőházban, aki megszavazta egyebek mellett az elnök adótörvényeit, a bevándorlási szabályok szigorítását, valamint leszavazta az iráni kivonulásról szóló kongresszusi határozatot is.

Az alaszkai választók előtt tehát komoly döntés áll: míg Sullivan a republikánus kormányzattal való együttműködés előnyeit és több mint egy évtizedes szenátusi tapasztalatát emeli ki, addig Peltola a pártpolitikától való függetlenségét és az alaszkai közösségek érdekeinek elsődlegességét hangsúlyozza.

Semmi sem biztos, csak az, hogy szoros lesz a végeredmény?

Az amerikai felsőházban jelenleg 53 republikánus, 45 demokrata és 2 független, de egyébként a demokratákkal szavazó szenátor ül, így az egyre biztosabbnak tűnő képviselőházi győzelem mellett a Demokrata Párt nagy álma az, hogy november 3-án sikerüljön a szenátusi többséget is megszerezni. Ehhez elengedhetetlennek tűnik Peltola győzelme, és a választásig hátralévő nagyjából három hétben egyik jelölt sem engedheti meg magának, hogy hátradőljön.

Az Alaska Survey Research havonta elkészített, október 3-án közzétett legfrissebb felmérésében több mint 1500 választót kérdeztek meg, és az adatok szerint 51 százalék a Peltolát támogatók aránya, míg Sullivan mellett 49 százalék tenné le a voksát. A RealClearPolitics aggregátora pedig még szorosabb eredményt mutat: Mary Peltola itt 48,8 százalékkal vezet Dan Sullivan 47,4 százaléka előtt – ez a meccs tehát még abszolút nincs lejátszva.