Belga vadászgépek után lengyel katonák Ukrajnában?

• Már 45 katonai összecsapás történt kedden kora délutánig az ukrajnai frontvonalakon, az orosz erők kilenc irányból támadtak, a legfeszültebb helyzet továbbra is a Donyeck megyei Pokrovszk környékén van, ahol három település közelében verték vissza az orosz támadást – írta az ukrán vezérkar Facebook-oldalán délután közzétett harctéri helyzetjelentésében. A katonai vezetés közlése szerint az orosz erők a nap folyamán hét légicsapást hajtottak végre kilenc irányított légibomba felhasználásával és 656 támadást az ukrán katonai állások ellen különféle fegyverekkel. Ezenfelül 43 kamikaze drónt is bevetettek. A vezérkar kiemelte, hogy Pokrovszk térségében az orosz csapatok a nap eleje óta mintegy száz embert veszítettek, az ukrán erők kilenc ellenséges páncélozott harcjárművet és két egyéb katonai járművet semmisítettek meg. Szerhij Liszak, a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy a légvédelem megsemmisített egy orosz Sahíd drónt a régió légterében. Az állami katasztrófavédelmi szolgálat arról tett bejelentést, hogy az orosz hadsereg dróncsapást mért a déli, mikolajivi régióban lévő Ocsakiv településre, és eltalált egy használaton kívüli kétszintes épületet, ahol egy üzlet és egy fitneszterem található. A támadás következtében tűz ütött ki az épületben, de senki sem sérült meg.

• Nem lehet ma újraindítani a zaporizzsjai atomerőművet – jelentette ki Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője, miután kedden Kalinyingrádban tárgyalásokat folytatott Alekszej Lihacsovval, a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalat vezérigazgatójával. „Megvitattuk a zaporizzsjai atomerőmű újraindításának lehetőségét, ami a közös értékelés szerint jelenleg lehetetlennek tűnik” – mondta Grossi. Lihacsov egyetértett Grossi véleményével, hangsúlyozva, hogy az Oroszország által 2022 eleje óta megszállva tartott, és 2022 októbere óta hivatalosan a Roszatom ellenőrzése alá vont létesítmény újraindítása nem aktuális. Mint mondta, ennek első számú feltétele a biztonság lenne, és majd az idő fogja megmutatni, hogy ez garanciákkal vagy a frontvonal eltávolításával szavatolható lenne-e. Lihacsov közölte: a tárgyaláson megerősítette Oroszország készségét az erőmű biztonságos üzemeltetésének folytatására „a folyamatos ukrán provokációk közepette”. „Mindig kiállunk azon álláspont mellett, hogy sem az erőműre, sem az erőmű területéről nem mérhető fegyveres csapás” – mondta a Roszatom vezérigazgatója. Azt hangoztatta, hogy az ukrán fél a zaporizzsjai atomerőmű támadásával a tűz viszonzására próbálja provokálni az orosz fegyveres erőket. Szerinte a létesítményre ukrán részről egyre nagyobb nyomás nehezedik, ami a bevetett drónok számából is érzékelhető. Mint mondta, ezek többségét semlegesítik.
• Lengyelország nem zárja ki, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába – mondta Radosław Sikorski külügyminiszter, miközben Kijev az orosz előrenyomulás visszaveréséért küzd. A Reuters által közölt megjegyzéseiben azonban Sikorski nem részletezte, hogy milyen szerepet játszanának ezek a csapatok. Miközben Ukrajna NATO-szövetségesei megfogadták, hogy pénzzel és fegyverekkel látják el a háború sújtotta országot, amíg az orosz inváziót vissza nem verik, általában kizárták annak lehetőségét, hogy katonákat küldjenek az országba.
• Francia zsoldosok már régóta vannak Ukrajnában, és a reguláris hadsereg ottani megjelenése egy újabb lépés a globális konfliktus felé – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden. Franciaország többször is tagadta azokat az orosz állításokat, amelyek szerint francia zsoldosok vannak Ukrajnában. Párizs azt mondja, nem zárta ki, hogy a jövőben katonai kiképzőket küld Ukrajnába, de erről nem hozott döntést.
• Kijevnek joga van megtámadni oroszországi célpontokat és joga van nyugati fegyvereket használni ezen célpontok elleni támadáshoz – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben kedden, a tagállamok védelmi minisztereinek tanácskozását megelőzően. Josep Borrell érkezésekor hangsúlyozta, hogy a nyugati fegyverek használata orosz célpontok ellen „a háború törvénye szerint tökéletesen lehetséges, és nincs benne ellentmondás”. „Megtorolhatnám, vagy harcolhatnék az ellen jogosan, aki a területéről harcol ellenem” – fogalmazott. A főképviselő arra buzdította a tagországokat, hogy „helyezzék egyensúlyba” az eszkalációtól való félelmüket Ukrajna védekezési igényével, és teljesítsék a Kijevnek ígért fegyverszállításokat. „Egyensúlyba kell helyezni az eszkaláció kockázatát és az ukránok védekezésének szükségességét” – hívta fel a figyelmet.
• Hollandia kezdeményezést indított a Patriot rakéták összeszerelésének és Ukrajnába történő szállításának felgyorsítására – jelentette be Kajsa Ollongren védelmi miniszter. Ukrajna már hónapok óta kér légvédelmi rakétákat, de a NATO-tagállamok vonakodtak saját védelmi arzenáljukból származó elemeket kiadni, annak ellenére, hogy a szervezet nemrégiben megváltoztatta azt a tanácsát, miszerint a biztonságukat az szolgálja a legjobban, ha az eszközöket a frontvonalon tartják.
• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kétoldalú, hosszú távú, 10 éves biztonsági megállapodást írt alá Alexander De Croo belga miniszterelnökkel kedden Brüsszelben. Hadja Lahbib belga külügyminiszter bejelentette, hogy a megállapodás értelmében országa 2028-ig harminc F-16-os vadászrepülőgépet ajánl fel Ukrajnának, és az első gépeket még az év végéig átadják Kijevnek. Az ukrán elnök az X közösségi platformon közzétett bejegyzésében azt írta: a paktum 997 millió eurós belga katonai támogatást tartalmaz, amelyet még idén folyósítanak, valamint magában foglalja Belgium elkötelezettségét arra, hogy a megállapodás tízéves futamideje alatt támogatást nyújt Ukrajnának. A megállapodás továbbá garantálja, hogy szükség esetén Belgium időben nyújt biztonsági támogatást, magában foglalja modern páncélozott járművek, az ukrán légierő és légvédelem igényeit kielégítő felszerelések biztosítását, a tengeri biztonság megerősítését, az aknamentesítéshez nyújtott segítséget, a tüzérségi lőszerek szállítására alakult nemzetközi koalícióban való részvételt, valamint katonai kiképzés biztosítását. A paktum ezenkívül a védelmi ipari együttműködést, az ukrán „békeformula” támogatását, az Oroszország elleni szankciók megerősítését, a károk helyrehozásának segítését, az agresszorral szembeni igazságszolgáltatás szorgalmazását, a befagyasztott orosz vagyon Ukrajna javára való felhasználását és a gazdasági fellendülés támogatását is előirányozza.
• Svédország szünetelteti a Gripen vadászrepülőgépek Ukrajnába küldésének tervét, hogy lehetővé tegye az F-16-os vadászgépek bevetését – közölte a svéd védelmi miniszter a TT hírügynökséggel Brüsszelben. „A koalíció többi országa arra sürgetett bennünket, hogy várjunk a Gripen rendszerrel” – mondta Pal Jonson a TT-nek. „Ennek köze van ahhoz, hogy a hangsúly most az F-16-os rendszer bevezetésén van” – tette hozzá.
• Mostanáig körülbelül húszezer embert telepítettek ki az Oroszországgal határos Harkiv és Szumi ukrán megyék orosz támadásoktól veszélyeztetett területeiről – közölte Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes, az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjáért felelős miniszter egy keddi tévéműsorban. A politikus elmondta, hogy eddig a harkivi régió három járásában, Szumi megyében pedig öt járásban rendelték el a lakosok kötelező kimenekítését. Hozzátette, hogy az emberek önerőből – azaz saját járműveiken -, illetve a katasztrófavédelmi szolgálatnak és az ukrán rendőrség evakuálással foglalkozó Fehér Angyal elnevezésű csoportjának, valamint önkénteseknek a segítségével hagyják el a veszélyeztetett településeket. A miniszter megjegyezte, hogy a két kelet-ukrajnai megye lakói szívesebben költöznek át régiójukon belül biztonságosabb területre, mintsem más ukrajnai megyékbe. Elmondta, hogy változatlanul zajlik vonatokon is a lakosok kimenekítése a szüntelen orosz támadások alatt álló területekről, így Szumi megyén kívül a Donyeck megyei Pokrovszkból is indulnak vonatok, amelyek a nyugat-ukrajnai Voliny megyéig közlekednek. Az Ukrinform hírügynökség jelentése szerint Verescsuk közölte, hogy a veszélyes területekről evakuáltak megújíthatják belső menekült státusukat, és ennek megfelelően jogosultak pénzbeli támogatásra az ukrán államtól.
• Volodimir Zelenszkij kijelentette, hogy ha Joe Biden amerikai elnök kihagyná a Kijev által szervezett jövő havi svájci békecsúcsot, Vlagyimir Putyin „megtapsolná” a távolmaradását. Egy brüsszeli sajtótájékoztatón Zelenszkij azt mondta, hogy szeretné, ha az amerikai elnök „személyesen jelen lenne” a június 15-16-án Svájcban tartandó békecsúcson.
• Oroszországnak meg kell állnia a helyét, és folytatnia kell az általa „különleges katonai műveletnek” nevezett ukrajnai akcióját válaszul a Nyugat katonai hevületére – jelentette ki kedden Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, akit a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség idézett. Peszkov ugyanakkor kijelentette, hogy a Nyugat nem egyöntetű a véleménye az ukrán hadsereg nyugati fegyverekkel orosz területen végrehajtott csapásairól.

(MTI, The Guardian)