Kamala Harris és Donald Trump vitáját milliók figyelték Pennsylvania állam egy színpadán: alelnökjelöltjeik, Tim Walz és J.D. Vance azonban New Yorkban találkozik majd, a CBS Broadcast Center stúdiójában. A vita során két, egymástól merőben eltérő politikai stílussal és politikai prioritásokkal rendelkező jelölt áll egymással szemben, ám a tét mindkettőjük számára óriási.

Mit várnak a pártok a jelöltektől?

A demokraták elsősorban azt remélik, hogy Walz a Biden-Harris-kormány erősségeit hangsúlyozza majd, és stabil, mérsékelt képet mutat majd, valamint emberibbé és megfoghatóbbá teszi a sokszor kicsit ismeretlennek tűnő Kamala Harrist. Walz célja, hogy kapcsolatot teremtsen a középosztálybeli szavazókkal, és kiemelje az egészségügy, a szociálpolitika és a munkavállalói jogok terén elért eredményeket, köztük megcsillogtatva a szakszervezetekkel ápolt jó viszonyát, hiszen minnesotai kormányzóként többek közt ez volt egyik erőssége.

Vance feladata a támadás lesz, muníció pedig akad bőven, hiszen mind az elmúlt négy évben felmerülő gazdasági nehézségek, megugró infláció egy-egy pisztolysörét lehet, de a migráció kezelése is a Biden-adminisztráció egyik támadható gyengesége.

Az előzetes elemzések szerint Vance számára elsősorban az bizonyulhat veszélyes terepnek, ha csak úgy, mint Trump, ő is az összeesküvés-elméletek hangoztatására támaszkodik a vita során, hiszen az azóta elhíresült „Ohióban megeszik a háziállatokat” Trump-mondat is inkább elidegenítette az összecsapás alatt meggyőzendő bizonytalan választókat.

Milyen területeken ütköznek majd?

Ahogy említettük, J.D. Vance várhatóan nagy hangsúlyt fektet majd a gazdaságra, így a felmerült nehézségeket minden bizonnyal a demokrata kormány kudarcaiként fogja beállítani. Walz ezzel szemben a Biden-kormány alatti alacsony munkanélküliségre és bérnövekedésre koncentrálhat majd ezen a területen, és minden bizonnyal előveszi Harris olyan populistább ígéreteit is, mint a lakásépítési program, valamint a fiataloknak adandó támogatások növelése.

A Demokrata Párt örök aduászává vált abortuszkérdés nélkül sem rendeznek vitát, hiszen azóta, hogy a Roe kontra Wade, precedensértékű bírósági döntés megsemmisítésével megszűnt az általános abortuszjogot szövetségi szinten tartó határozat, a téma az amerikai közvélemény egyik legfontosabb ügye, amely különösen az egyébként is inkább a kékek felé húzó nők és első-, másodgenerációs amerikaiak szemében számít sokat.

Ezen a területen Tim Walz álláspontja igazából nem érdekes, hiszen a Demokrata Párt általános álláspontjának megfelelően az abortuszjog védelmét hirdeti – Harris alelnökjelöltjének sokkal inkább az lesz a feladata, hogy Vance-t arra kényszerítse, érdemben ismertesse a Trump-kampány terveit a reprodukciós jogokkal. A téma már az elnökjelölti vitán is rendkívül kellemetlennek bizonyult Trump számára, J.D. Vance pedig minden bizonnyal azt próbálja majd elhitetni a választókkal, hogy a terhességmegszakítás betiltása nem fordulhat elő a Trump-adminisztráció alatt sem – erre utaló kijelentései egyébként korábban már voltak.

J.D. Vance legfontosabb támadási pontját a migráció jelentheti, hiszen ez volt az a terület, amelyet Joe Biden elnökként eredetileg Kamala Harris kezébe adott alelnökként, aki csúfos kudarcot vallott ezzel, érdemi előrelépést gyakorlatilag egyáltalán nem regisztrálva az elmúlt évek során. Walz minden bizonnyal leginkább kerülni fogja a témát, vagy kiáll a jelenlegi adminisztráció humánusabb hozzáállása mellett, köztük az olyan programokat hangsúlyozva, mint a Dreamerek védelme – ők azok, akik 16 éves koruk előtt érkeztek az Egyesült Államokba, és legalább 5 éve ott élnek.

Vance ezzel szemben egy sokkal keményebb nézőpontot képvisel majd, Donald Trump falának felhúzása mellett a határőrség szigorításával, a büntetési tételek növelésével, és a vonatkozó törvények megváltoztatásával érvelhet majd, egyúttal rámutatva a Biden-adminisztráció kudarcaira a kérdésben.

Személyeskedésből nem lesz hiány

Donald Trumphoz hasonlóan minden bizonnyal J.D. Vance sem fog visszariadni attól, hogy személyében támadja riválisát, korábban például arról beszélt, hogy véleménye szerint Walz idő előtt elhagyta katonai szolgálatát, amikor leszerelt a Nemzeti Gárdában azért, hogy szenátornak indulhasson. Walz a legsikeresebben úgy védekezhet, hogyha a témát a veteránokra tereli, hiszen arról mindkét tábor szeretné meggyőzni a katonacsaládokat, hogy érdekeiket szem előtt tartják.

Összességében elmondható, hogy mindkét szenátor arra fog törekedni, hogy családközpontú, kisvárosi gyökerekkel rendelkező vezetőként mutassa be magát, összekapcsolva személyes történeteiket politikai prioritásaikkal. Walz várhatóan a hagyományos családi értékekre és tanári múltjára fog összpontosítani, míg Vance valószínűleg az ohiói rozsdaövezetben nevelkedett, populista vonzerejét hangoztatja majd.

Az biztos, hogy J.D. Vance alapvetően jobb vitázó hírében áll, és Tim Walz saját bevallása szerint is ideges a megmérettetés előtt, viszont ha a demokrata alelnökjelöltnek sikerül mérsékeltnek és rokonszenvesnek beállítania magát, ez az összecsapás nagyon is kétesélyes lehet.