Csak úgy, mint maga Kamala Harris és Donald Trump, alelnökjelöltjeik is élesen különböző beállítottságú politikusok. A 60 éves minnesotai kormányzó, Tim Walz egy erősen szelektált listáról emelkedett ki Kamala Harris alelnökjelöltjeként, a centrista-progresszív politikustól támogatói az állami szinten is képviselt értékeinek megtartását várják alelnökként is, hiszen Walz nyíltan kiállt a reprodukciós jogok védelme mellett, a bevándorlók integrációjának szószólója, és nevéhez például infrastrukturális fejlesztések, és a szociális háló erősítése is kötődik.
Trump választása alapvetően sokkal inkább megosztó, hiszen a mindössze 40 éves, tehát a szövetségi szintű amerikai politikában kiugróan fiatalnak számító J.D Vance ohiói szenátor jelöltsége ellen a Republikánus Párt berkeiből is figyelmeztették, a Biden visszalépése előtt azonban szinte megkérdőjelezhetetlen esélyesnek tűnő volt elnök azonban úgy érezte, megteheti, hogy szimpátia alapján válasszon.
J.D Vance a közösségi médiában és a fiatalabb, fehér választók közt rendkívül népszerű, saját bevallása szerint is „hillbilly” (Amerikában ezt alapvetően egy sértőbb jelzőként használják a középnyugati, kevésbé műveltnek tekintett, vidéki emberekre) származása, valamint közvetlen stílusa bejött körükben. Ezzel együtt ugyanakkor egy kőkeményen konzervatív, szigorúan bevándorlásellenes, az úgynevezett hagyományos családi értékeket szem előtt tartó alelnökjelöltről van szó. De nézzük, hogyan gondolkodnak a jelöltek a novemberi választások kulcstémáiról.
Fotó: EPA/EDWARD M. PIO RODA
Gazdaság
Miután Tim Walz kormányzóként Minnesotában állami szinten aktívan részt vett a gazdaság alakításában, az ő ilyen irányú nézeteiről többet tudunk. Walz tömören összefoglalva biztos, hogy az amerikai szakszervezetek kedvence, hiszen korábban még civil pályafutása alatt, valamint kormányzóként is kiállt a sztrájkoló dolgozók mellett, tüntetéseken is megjelenve. Nevéhez kötődnek olyan intézkedések is, amelyeknek köszönhetően az államban beépítették a munkajogokba a betegszabadság fogalmát (ez az Egyesült Államokban egyáltalán nem általános jelenség), valamint lakhatási projektek és közszolgáltatások fejlesztéséért is dicsérték. Támogatói szerint szövetségi szinten is ehhez hasonló törekvésekre lehet majd számítani tőle.
J.D. Vance ezzel szemben egy Trump-hű, konzervatív gazdaságpolitikát képvisel. Elsősorban a szabadpiaci megoldásokat támogatja, és ellenezte azokat a szociális juttatásokat és programokat, amelyeket Walz például kormányzóként támogatott. Vance a Trump-féle gazdasági irányvonal alapján az alacsony adókat és a kormányzat minimális beavatkozását hangsúlyozta.
Bevándorlás
A novemberi választások legforróbb kérdésének ígérkező bevándorlás egy olyan terület, amelybe a most az elnöki székért induló Kamala Harrisnek alelnökként beletört a foga, egykori népszerűségének bezuhanásában aktívan közrejátszottak az itt elért kudarcok.
Az ellentétes hozzáállás a két alelnökjelölt esetében itt is egyértelmű, hiszen Tim Walz (a Demokrata Pártban általánosnak mondható módon) támogatja a bevándorlók jogait. Kormányzóként Minnesotában elősegítette a menekültek befogadását és a bevándorlók integrációját, és arra összpontosított, hogy a bevándorlók hozzájáruljanak a gazdasághoz. Élesen kritizálta és ellenzi a Trump-adminisztráció alatt előforduló, családokat szétszakító deportálásokat és támogatja a Dreamerek (DACA-program kedvezményezettjei) védelmét, akik illegálisan érkeztek gyerekként az Egyesült Államokba, de azóta ott nőttek fel.
J.D. Vance politikája ezzel szemben a Republikánus Párt szigorúbb álláspontjára hasonlít a kérdésben, így konkrét intézkedéseket sürget azért, hogy szigorítsanak a bevándorlási szabályozáson, különösen a déli határ mentén.
Támogatja Donald Trump határfalépítési projektjének folytatását és befejezését az amerikai-mexikói határon, valamint szigorítaná a menedékjogi kérelmek feldolgozásának feltételeit, köztük a követelmények növelésével, valamint az eljáró hatóságok mozgásterének korlátozásával. Erősebben szankcionálná az illegális határátlépéseket is, így a törvénytelenül belépők gyorsított kitoloncolását és az illegális bevándorlók foglalkoztatásának szigorúbb ellenőrzését.
Alelnökként emellett a határvédelmi szervek megerősítése mellett is szólna majd, hiszen már korábban is szorgalmazta a határőrség létszámának növelését, technológiai eszközpark fejlesztését, valamint a határmenti razziák számának növelését is. Ehhez hasonlóan támogatja a bevándorlásügyi hivatal (ICE) szerepének növelését is.
Fotó: EPA/DIEU-NIALO CHERY
Abortuszjogok
Végül a választások harmadik kulcstémájának ígérkezik az abortuszjogok kérdése is, hiszen az elmúlt években a Roe kontra Wade, precedensértékű bírósági döntés megsemmisítésével megszűnt az általános abortuszjogot tulajdonképpen szövetségi szinten tartó határozat, amely tulajdonképpen azt az irányelvet garantálta, hogy az abortuszról szóló döntés csak a nőkre és az orvosukra tartozott, nem az államigazgatásra.
A két alelnökjelölt közti különbség igazán itt jelenik meg félelmetesen mértékben, hiszen Tim Walz alapvetően a Demokrata Pártban általánosnak nevezhető álláspontot vallja a kérdésben: támogatja a nők választáshoz való jogát, és kormányzóként aktívan fellépett az abortusz korlátozására irányuló törvények ellen. Egyik jelentős intézkedése volt, hogy megszüntette a Minnesotában fennálló állami korlátozásokat az abortuszra vonatkozóan, és biztosította, hogy a nők hozzáférjenek a reproduktív egészségügyi szolgáltatásokhoz, függetlenül a politikai változásoktól vagy a Legfelsőbb Bíróság döntéseitől. A politikus emellett hangsúlyozottan támogatja a szexuális edukáció fontosságát, és a fogamzásgátlókhoz való hozzáférés javítását – ezek egyébként bizonyítottan csökkentik az abortuszok számát.
J.D Vance ezzel szemben a Republikánus Párton belül is kifejezetten keményvonalasnak nevezhető álláspontot vall a reprodukciós jogok kérdésében, hiszen 2021-es nyilatkozatában, még a Roe kontra Wade érvénytelenítése előtt arra utalgatott, hogy olyan esetekben sem indokolt a terhesség megszakítása, hogyha az anya élete veszélyben van, vagy ha a magzat nemi erőszakból vagy vérfertőzésből fogant. Ezen állításán Trump alelnökjelöltjeként valamennyit próbált már finomítani, így 2024-ben arról beszél, hogy a fentebb említett esetekben megbocsátható az abortusz.
Vance szerint összességében az abortusz ugyanakkor egy erkölcstelen gyakorlat, amelyet meg kell szüntetni, és támogatja azoknak a szervezeteknek a munkáját, amelyek az abortuszellenes mozgalmat erősítik. Kijelentette azt is, úgy véli, a nők ilyen választásához való jog aláássa a családi értékeket és hozzájárul a társadalom morális hanyatlásához.
Fontos hetek jönnek
Miközben a következő hetekben egy alelnöki vitára is sor kerül majd, Tim Walz augusztus 11-12-én, a Demokrata Konvención válik majd hivatalosan is alelnökjelöltté – ezzel pedig célegyenesbe fordul a választási kampány. Amit eddig látunk, arra utal, hogy Vance sokszor botrányos kijelentései megingatták a választók bizalmát Donald Trump jelöltjében, ugyanakkor az is igaz, hogy miután Walz még csak néhány napja kapta meg a felkérést, kevesebb ideje volt borzolni az idegeket.
Kamala Harris azért a YouGov augusztus 7-én publikált kutatása kapcsán bizakodhat, hiszen a regisztrált demokrata választók 35 százaléka szerint Walz jó választás, vagy a lehető legjobb választás, amit Harris tehetett, míg mindössze 16 százalékuk szerint rossz választás. Ismertségén azért még dolgozni kell, hiszen az amerikai választók 45 százaléka (pártállástól függetlenül) nem tud eleget Walzról ahhoz, hogy meg tudja mondani, kedvező vagy kedvezőtlen a véleménye róla.
Átalakítják a választási törvényt. 
