A vita első jelentősebb témaköre az amerikai gazdasági állapota volt, ez volt az egyik olyan kulcsterület, amely a közvélemény-kutatások szerint kiemelten érdekli az amerikai választókat is.
A legelső kérdés Kamala Harrisnek jutott, aki az arra vonatkozó kérdést, hogy jobb-e most az amerikai gazdaság, mint négy éve, lényegében kikerülte, és inkább arról beszélt, hogy „középosztálybeli gyerekként” nőtt fel, ezzel is a választókkal próbálva azonosulni. Megismételte gazdasági programjának legjobban hangzó részeit, köztük az új szülők számára ígért adócsökkentést, az első lakásvásárlók és a kisvállalkozások támogatását; majd rögtön oda is szúrt Trumpnak, mondván, neki az a terve, hogy adócsökkentést biztosítson a milliárdosoknak és a nagyvállalatoknak.
A volt elnök azzal kezdte, hogy cáfolta Harris állítását, miszerint országos forgalmi adót akar bevezetni, ehelyett kijelentette, hogy megemelné a külföldi országokból származó behozatalra kivetett vámokat. Az inflációt is említette, azonban konkrétumokat nem, csupán kijelentette:
szörnyű a gazdaságunk az infláció miatt, amelyet valóban országrombolónak neveznek. Országokat bomlaszt szét.
Trump ezután visszatért a megszokott bevándorlásellenes retorikájához, és a migránsokat hibáztatta az ország gazdasági gondjaiért.
Fotó: X/KamalaHQ
Abortuszjog
Azt hónapok óta lehetett tudni, hogy a novemberi elnökválasztás egyik kulcskérdése az abortuszjog lesz, hiszen a Roe kontra Wade, precedensértékű bírósági döntés megsemmisítésével megszűnt az általános abortuszjogot tulajdonképpen szövetségi szinten tartó határozat, amely tulajdonképpen azt az irányelvet garantálta, hogy az abortuszról szóló döntés csak a nőkre és az orvosukra tartozott, nem az államigazgatásra.
Az elnökjelölti vitában nem meglepő módon szintén szerepet kapott a téma, Donald Trump ismét megismételte, hogy örömmel fogadta a Legfelsőbb Bíróság (SCOTUS) döntését, amelyet egyébként több általa kinevezett konzervatív bíró hozott meg, majd hangsúlyozta, hogy ugyanakkor az olyan esetekben ahol a magzat nemi erőszakból, vérfertőzésből fogant meg, vagy az anya egészségét veszélyezteti a terhesség, nem ellenzi a terhességmegszakítást. Kisebb kavarodás után végül a moderátor többszöri kérdésére kikerülte az arra vonatkozó kérdést, hogy aláírna egy szövetségi szintű abortusztiltást – alelnökjelöltje, J.D. Vance egyébként korábban kijelentette, hogy nem tenne ilyet.
A témában az este több részéhez hasonlóan is előkerült igen erőteljes, tényleges forrásokkal és bizonyítékokkal nem igazolható kijelentések Donald Trumptól, így többek közt arról is beszélt, hogy szülés utáni abortuszokat végeznének.
Kamala Harris a Demokrata Párton belül általánosnak mondható álláspontot hangoztatta a témában, és megígérte a Roe kontra Wade szövetségi szintű védelmének visszaállítását – erre egyébként a várhatóan erősen megosztott kongresszus és szenátus mellett nem sok esélye van. Harris emellett megvádolta Trumpot azzal is, hogy teljes betiltaná az abortusz, majd hangsúlyozta,
hiszem, az amerikai emberek úgy vélik, hogy bizonyos szabadságjogokat, különösen a saját testükkel kapcsolatos döntések szabadságát nem a kormánynak kellene meghatároznia.
Szürreális pillanatok
Miközben a bevándorlás kérdésére terelődött a téma, Donald Trump egy interneten terjedő összeesküvés-elméletet húzott elő, és arról beszélt, hogy Ohióban bevándorlók állítólagosan háziállatokat raboltak el és ettek meg. Kamala Harris érdemben nem reagált a felvetésre, elnevette magát.
Bevándorlás
A vita folyamán Donald Trump többször is visszatért a témára, akkor is, ha az egyébként feltett kérdés nem erre vonatkozott – ez egyébként egyáltalán nem meglepő, hiszen ez az a terület, amelyet alelnökként Kamala Harris felelőssége volt az elmúlt négy évben; itt Harris nagyon kevés tényleges eredményt tudott felmutatni.
A vita során az elnökjelöltek tényleges terveiről a területen rendkívül kevés derült ki, Trump nem igazolható állításokat ismételt meg arról, hogy országok több millió embert küldenek ki az elmegyógyintézetekből és börtönökből, hogy illegálisan az Egyesült Államokba vándoroljanak. Ezt a kijelentést a kampány során többször is elővette, ezt adatok nem támasztják alá, az amerikai bevándorlási hivatal a 2021-2024-es pénzügyi évektől mintegy 103 700 olyan nem állampolgárt tartóztattak le, akiket - akár az Egyesült Államokban, akár külföldön - büntetőítéletekkel sújtottak, derül ki a szövetségi adatokból.
Kamala Harris – ezzel is igazolva, hogy kellemetlen számára a téma – teljesen kikerülte a kérdést, és inkább arról beszélt, hogy több mint 200 republikánus politikus és stábtag állt be mögé, köztük George Bush volt alelnöke, Dick Cheney is, ez egyébként igaz.
Nemzetközi konfliktusok
Donald Trump Orbán Viktort is elővette a vita során, és arról beszélt, hogy az általa az egyik „nemzetközileg legelismertebbnek” nevezett magyar miniszterelnök is kijelentette, amikor ő volt az elnök „akkor minden rendben volt, és nem voltak problémáink”.
Megismételte azt, az egyébként a magyar kormány tagjai által is minden leendő alkalommal hangoztatott kijelentést, hogyha ő lett volna az elnök, sem az orosz-ukrán háború, sem a gázai konfliktus nem robbant volna ki.
Izraeli gázai háborúja kapcsán a volt elnök rendkívül élesen kritizálta Harrist, egyebek mellett arról beszélt, hogy riválisa utálja Izraelt, és ha elnökké választják, Izrael néhány éven belül megszűnne létezni. Hozzátette, véleménye szerint Harris nemcsak Izraelt gyűlöli, hanem az arab lakosságot is. Trump azzal vádolta a Biden-adminisztrációt, hogy feloldotta az Iránnal szembeni szankciókat, ilyen egyébként nem történt.
Harris azt hangoztatta, hogy Izraelnek joga van megvédenie magát, azonban annak módját megkérdőjelezte – ez a Demokrata Pártban alapvetően centrista álláspontnak nevezhető.
Az orosz-ukrán háború témájában Trumpot arról kérdezték, hogyan oldaná meg 24 óra alatt a háború leállítását. Trump azt a kérdést, hogy szeretné-e, hogy Ukrajna megnyerje a háborút teljesen kikerülte, helyette arról beszélt, hogy le kell állítani a háborút, majd kijelentette, még azelőtt megoldja az orosz-ukrán békekötést, ha megválasztják, mielőtt hivatalosan hivatalba lépne. Ezután azt hangoztatta, hogy őt az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij, és az orosz elnök, Vlagyimir Putyin is tiszteli.
A műsorvezető ismételt kérdésére, hogy Amerikának érdeke-e az, hogy Ukrajna nyerjen, nem válaszolt konkrétan, helyette megismételte korábbi kijelentését.
Kamala Harris válaszában azzal vádolta meg Trumpot, hogy feladná az ukrajnai háborút, majd arról beszélt részletesebben is, hogy a háború kirobbanásakor hogyan működött közre Ukrajna támogatásának megszervezésében.
Donald Trump reakciójában „hülyének és gyengének” nevezte a Biden-adminisztráció válaszát az orosz-ukrán háború kirobbanása előtt, majd azzal vádolta Harrist, hogy annyira rosszul tárgyalt Vlagyimir Putyinnal, hogy ezután megtámadta Ukrajnát. Harris egyébként nem találkozott Vlagyimir Putyinnal – így Trump ezen állítása nem felel meg a valóságnak.
Végül az afganisztáni amerikai beavatkozás lezárásának kapcsán Donald Trump a tálib hatalomátvétel kapcsán kritizálta a Biden-adminisztrációt, míg Harris arról beszélt, hogy a Trump-adminisztráció meghívta a tálibokat az amerikai diplomácia egyik fellegvárának számító Camp David-be.
Záróbeszédek
Néhány belpolitikai téma érintése után, itt többek közt Donald Trump azzal vádolta Kamala Harrist, hogy elvennék az amerikaiak fegyvereit, aki megcáfolta mindezt, elhangzottak a záróbeszédek is.
Az előzetes sorsolásnak megfelelően először Kamala Harris beszélt, aki kijelentette, nagyon eltérő látásmódokat hallhattak ma este a választók. Záróbeszédében egyértelműen a bizonytalan szavazóknak üzent, és azt hangsúlyozta, hogy „több a közös bennünk, mint ami megoszt”, majd ismételten megígérte, lehetőségeket teremt a kisvállalkozásoknak, támogatja a családokat, és megfizethetőbb lakhatást ígért. A veteránok tisztelete mellett az amerikai hadsereg erősítéséről is beszélt, és ismételten hangsúlyozta, hogy a nőkre tartozik a választás joga, s kijelentette, minden amerikai elnöke akar lenni. Donald Trumpról nem tett konkrét említést a záróbeszéd során.
Donald Trump válaszbeszédében azt a kérdést tette fel, hogy amiket Harris megígért, miért nem tette meg alelnökként az elmúlt években? Trump kijelentette, Amerika sokat veszített az erejéből, most világszerte nevetnek az országon, és hosszasan sorolta a Biden-adminisztráció gyengeségeit, majd a valaha volt legrosszabb elnök és alelnök párosnak nevezte Joe Bident és Kamala Harrist.
Kamala Harris nyert, de…
A választási vita pontos végeredményét a minden bizonnyal szerdán megjelenő közvélemény-kutatások igazolják majd, ettől függetlenül azonban a kedd esti (magyar idő szerint szerda hajnali) összecsapás nyertesének Kamala Harris tűnik. Míg néhány hónappal Joe Biden elnökjelöltként belezavarodott a mondandójába, és egyértelműen alulmaradt Donald Trumppal szemben, Harris – minden bizonnyal részben ügyészi gyakorlata miatt – jól tudta kezelni Trump sokszor váratlan, heves közbeszólásait, és következetesen összeszedettebben tudta átadni mondandóját.
Az este folyamán Donald Trump többször is elvesztette a fonalat, és témák közt csapongott, ráadásul időnként egészen furcsa kijelentéseket tett, többek közt azzal is megvádolta a Biden-adminisztrációt, hogy „a börtönökben tartott illegális bevándorlóknak nyújtanak transznemű-operációkat”.
Kamala Harris összeszedettsége mellett alapvetően felkészültebbnek tűnt, és tartózkodott a Trumptól elhangzó, nehezen igazolható, vadabb kijelentésektől. Azt ugyanakkor nem lehet vitatni, hogy a moderáció során valamennyire a demokrata jelöltnek kedveztek, Trump kijelentéseit többször maguk a műsorvezetők cáfolták meg, Harris esetében ilyen nem történt.
Az amerikai elnökválasztási vita alapvető hiányossága azonban egyértelműen az volt, hogy nagyon kevés tényleges intézkedési terv hangzott el. Bár azt nem lehet vitatni, hogy Kamala Harris és Donald Trump nagyon szórakoztatóan tudja sértegetni egymást – az azonban, hogy olyan kulcskérdésekben, mint például az egészségügy, egyikük sem kínál érdemi választ a két hónapon belül esedékes, sorsdöntő választás előtt, rendkívül aggasztó.
A tavalyi 209 milliárd forint után. 
