Magyar idő szerint szerda hajnali 3 órakor kezdődik majd a világszerte nagy érdeklődéssel várt vita Donald Trump és új kihívója, Kamala Harris között Philadelphiában az ABC News amerikai televíziós hálózat szervezésében.
Biden már elbukott
Trumpnak ez már a második elnökjelölti vitája három hónapon belül, az elsőt még június 27-én vívta a Demokrata Párt akkori jelöltje, Joe Biden ellen. Akkor meg sem kellett izzadnia, mivel a 81 éves amerikai elnök rémgyenge teljesítményt produkált – még a nem ellenséges elemzők is „nehézkes”, „zavaros” és „zagyva” jelzőkkel illették a performanszát. Ez végül a már támogatói által is régóta javasolt visszalépéséhez vezetett.
A neves Bostoni Egyetem szakértői elemzésükben egyenesen az amerikai történelem legnagyobb következménnyel járó elnöki vitájának nevezték a Trump-Biden „összecsapást”.
Korábban ugyanis még sosem volt példa arra, hogy egy regnáló elnököt a kampány kellős közepén „cserélnek le” (hivatalosan Biden maga döntött erről ez egyre növekvő nyomás láttán).
Annyi biztos, hogy Trumpnak Kamala Harrisszel – akivel most először kerül majd szembe – már nem lesz ennyire könnyű dolga. De pontosan hogyan zajlik majd az esemény, hogyan áll most a verseny, és milyen következményei lehetnek a szerda hajnalnak?
Fotó: MTI/EPA/Allison Dinner
Szigorú szabályok
Az ABC News tájékoztatása szerint a vitát a World News Tonight című programjuk műsorvezetője és szerkesztője, David Muir és az ABC News Live Prime házigazdája, Linsey Davis fogja moderálni.
A helyszín a philadelphiai National Constitution Center lesz, közönséget nem engednek be a terembe. A vitaidő 90 perc, amit két reklámblokk szakít majd meg.
A szabályok meglehetősen szigorúak: csak az éppen soron lévő beszélő mikrofonját kapcsolják be (tehát az ellenfél esetleges közbeszólásait nem lehet majd hallani), és csupán a műsorvezetők tehetnek fel kérdéseket.
Érdekesség, hogy a pódiumon belüli elhelyezkedésről és a záró megszólalások sorrendjéről pénzfeldobással döntöttek. Ezt Trump nyerte, aki azt választotta, hogy ő beszélhessen utoljára. Cserében Harris kiválaszthatta a neki kedvesebb helyet a színpadon, mégpedig a bal oldalt (ami a képernyőn a jobb oldalnak felel majd meg).
A kérdések megválaszolására mindegyik jelölt két-két percet kap, a cáfolatokra szintén két perc fog jutni, és további egy perc lesz a válaszok updatelésére és a felmerült kérdések tisztázására.
A jelölteknek a vita ideje alatt a pódiumon kell maradniuk, és még a reklámblokkok alatt sem érintkezhetnek a kampánystábjukkal. Nem vihetnek magukkal előre megírt jegyzeteket vagy hasonló segédeszközöket, ugyanakkor kapnak majd papírt, ceruzát – és egy üveg vizet.
A vitát élőben sugározza majd a csatorna, és egyórás felvezető műsort is ad előtte Versenyfutás a Fehér Házért címmel.
Az ABC News szerint Trumpnak és Harrisnak „formálisan kvalifikálnia kellett magát” a vitára, azaz teljesítenie bizonyos támogatottsági kritériumokat, hogy így bizonyítsák: képesek lehetnek megszerezni a győzelemhez szükséges számú elektori szavazatot (a csatorna kvázi így zárta ki a vitáról a független jelölteket és az egyéb pártok jelöltjeit).
Fotó: MTI/EPA/Justin Lane
Harris, aki nem Trump
A Trump-Harris verseny jelenleg rendkívül kiélezett, pedig a demokratapárti jelölt mélyről indult: a felmérések szerint ő volt minden idők egyik legnépszerűtlenebb és legkevésbé elfogadott alelnöke, még ha ebben nem elhanyagolható szerepe volt Joe Biden gyenge szereplésének is.
2021 novemberében például az elfogadottsági indexe mindössze 28 százalékon állt az USA Today felmérése szerint. De még az idén júliusi felmérések is azt mutatták, hogy alelnöki munkáját jóval többen ítélik meg negatívan, mint pozitívan.
Augusztus elején azonban elnökjelölt lett, ezért sok választó már úgy tekint rá, mint az egyetlen emberre, aki megakadályozhatja a populista Trump újabb elnökségét – azaz nagy eséllyel számíthat azok szavazatára, akik „bárki jobb Trumpnál” gondolattal a fejükben indulnak majd az urnákhoz.
A bizonytalanok dönthetnek
Talán ennek köszönhető, hogy míg elnökjelöltté válása előtt Harris népszerűtlenebb volt Trumpnál – egy június végi felmérés 47-45 arányban a republikánus jelöltet hozta ki győztesnek –, addig mostanra fordított: a legfrissebb országos közvéleménykutatások átlaga szerint a választók 47 százaléka szavazna rá, és 44 százaléka Trumpra.
A két politikus augusztus elején még egy szinten volt, azóta sikerült némi előnyt kiépítenie Harrisnak. Trump támogatottságán az sem változtatott érdemben, hogy augusztus 23-án Robert F. Kennedy független jelölt kiszállt a versenyből, és beállt ellenfele mögé.
A három százalékpontos különbség azonban messze nem behozhatatlan a november eleji választásokig, ráadásul az országos felmérések nem feltétlenül mérvadóak a várható végeredményt tekintve. Az amerikai választási rendszer miatt (a választók helyi elektorokra szavaznak, akik megválasztják majd az elnököt) ugyanis nem az nyer, aki országosan a legnépszerűbb, hanem az, aki a legtöbb elektori szavazatot szerzi.
Az ötven tagállam többsége hagyományosan demokratapárti vagy republikánus, ezért a választást az úgynevezett csatatér államok döntik el – tehát azok a tagállamok, ahol mindkét párt jelöltjének van reális esélye a győzelemre.
Összesen hét ilyen tagállam van (Észak-Karolina, Georgia, Nevada, Arizona, Pennsylvania, Michigan, Wisconsin), ezekben pedig rendkívül szoros a verseny – a BBC szerint általában egy százalékpont vagy annál is kevesebb a két jelölt közötti különbség.
A The Hill úgy véli, hogy jelenleg holtverseny van a két jelölt között – az általuk hétfőn ismertetett felmérésben például Trump egy százalékponttal, 47-46-ra vezet a regisztrált szavazók között. Az egyik legolvasottabb amerikai politikai lap emlékeztet arra, hogy szavazói általában fehérek, férfiak, vidékiek, míg Harris pártolói feketebőrűek, városiak, magasan képzettek. A spanyolajkúak megosztottak, a függetlenek harmada pedig még nem döntött.
A kiélezett verseny miatt tehát óriási a jelentősége annak, hogyan voksolnak majd a bizonytalan szavazók a csatatér államokban, és egyáltalán mennyien mennek el szavazni.
Egy, a napokban közölt felmérés hét százalékra tette a bizonytalanok arányát – ráadásul közülük ugyanannyian hajlanak inkább Harris felé, mint amennyien Trump felé. A szerda hajnali vita az ő megnyerésük szempontjából akár döntő jelentőségű is lehet.
A Nagyító rovat többi cikke itt érhető el.
A hazai vállalatok többségénél nem prioritás az ESG, a területnek nincs önálló felelőse sem. 
