6p

Harris még soha nem találkozott Trumppal, magyar idő szerint szerda hajnal lesz az első alkalom, hogy egy teremben tartózkodnak. A legnagyobb hiba, amit Trump elkövethet, hogy ha túlságosan magabiztosan és lekezelően lép föl a vita során. Káncz Csaba jegyzete.

Kedd este - magyar idő szerint már szerdán - a pennsylvaniai Philadelphiában tartandó tévévita lesz az első összecsapás a két amerikai elnökjelölt között. Aki hajlik arra, hogy alábecsülje a televíziós elnökjelölti viták befolyását a választói attitűdökre, az ne feledje, hogy a legutóbbi, június 28-i vita az elmúlt évtizedek legnagyobb választások előtti politikai földrengését eredményezte az Egyesült Államokban.

A Donald Trumppal folytatott tévévitában nyújtott katasztrofális teljesítmény önmagában nem távolította el Joe Bident az elnökjelöltségért folyó versenyből. De ha erre a vitára nem került volna sor, valószínűleg ma is Biden lenne a demokrata jelölt, nem pedig az alelnöke, Kamala Harris.

A szeptember eleji választói attitűdök alapján a vitának várhatóan nem lesz jelentős hatása. Bár a regisztrált szavazók háromnegyede mondta azt, hogy megnézi a 90 perces vitát, csak valamivel kevesebb mint 30 százalékuk mondta azt, hogy nagyon, vagy valamennyire fontos lesz a szavazatuk eldöntésében.

Nagy hiba lenne, ha Trump elbízná magát
Nagy hiba lenne, ha Trump elbízná magát
Fotó: EPA/Doug Mills

Ráadásul szinte minden eltökélt szavazó (Kamala Harris 96 és Donald Trump 95 százaléka) azt mondta, hogy már eldöntötte, kire fog szavazni, és ez nem fog változni. De miért kell ezeket az adatokat fenntartásokkal kezelni?

Miért hasznos a televíziós vita?

Hiszen ha most, két hónappal a választások előtt ennyire szilárdan elszántak, akkor miért is van szükség a tévévitára? Pontosabban, miért tesznek a választási táborok olyan nagy erőfeszítéseket, hogy felkészítsék jelöltjeiket egy hagyományos televíziós műsorra, amely nélkül a kampány lehetetlen lenne?

Nos azért, mivel joggal kételkedhetünk abban, hogy a választók valóban szilárdan meg vannak győződve arról, hogy kire fognak szavazni, ahogyan azt ma állítják.

A kampánystratégák jól tudják, hogy a televíziós viták gyakran maradandó benyomást hagynak a választókban, és potenciálisan befolyásolhatják a politikai preferenciáikat.

Az 1988 és 2016 közötti elnökválasztások rövid története megerősíti, hogy a televíziós viták bizony nagyban formálták a választók hozzáállását. Mind a nyolc ciklusban, kivéve 1996-ot (Clinton/Dole), a választók mintegy kétharmada mondta azt, hogy a televíziós viták segítettek abban, hogy eldöntsék, kire szavazzanak.

Ha a két elnökjelölt közötti televíziós leszámolást látványosságnak tekintjük, amely meghatározza a győztest és a vesztest, anélkül, hogy mélyen belemerülnénk az elhangzottak tartalmába, akkor észszerűnek tűnik, hogy Trumpnak nagyobb esélye van.

Trump sértegeti Harrist

A Harris elleni provokatív sértegetések eddig uralják Trump kampányát, és ez egyértelműen kifizetődőnek tűnik, tekintve a még mindig magas támogatottságát.

Egy rövid tévépárbajban, amelyben technikailag 45 perc áll a rendelkezésére, több hely jut Trump számára az ellenfele elleni verbális támadásaihoz, mint politikájának hosszabb kifejtésére. Ez egy olyan terület, ahol a volt elnök jól érzi magát, mert nemcsak a színpadi szerepléshez van tehetsége, hanem erős egójával erős verbális ütéseket tud kiosztani.

Ugyanakkor Trump fegyelmezetlensége - ahogyan nem követi stratégái tanácsait - jelentős kockázatot jelent, és potenciálisan elszalasztja az esélyt, hogy megnyerje a bizonytalan szavazókat, ami mindkét párt számára kulcsfontosságú cél.

A legnagyobb hiba, amit Trump elkövethet a mai vitán, hogy ha túlságosan magabiztosan lép föl. Az előző, június 28-i, Bidennel való leszámoláskor kiütötte ellenfelét, és kirúgta őt a versenyből.

De a mai vita nem fog hasonlítani a június végihez. Hiszen a demokraták lecserélték jelöltjüket, és Harrisnek megfelelő kampányt terveztek. Biden már nem Trump ellenfele, de vajon Trump tényleg tisztában van ezzel az alapvető változással?

Harris kockázatai

Harris még soha nem találkozott Trumppal, most lesz az első alkalom, hogy egy teremben tartózkodnak. Ez hátrányt jelenthet az amerikai alelnök számára.

Harris hetek óta nyomás alatt áll, amiért nem hajlandó sajtótájékoztatót tartani, így elkerüli a kérdések záporát. Ez azt a látszatot kelti, hogy bizonytalan a politikájának védelmében. A CNN-nek adott legutóbbi interjúja nem sokat változtatott ezen a benyomáson.

Ebben a tekintetben a televíziós vita nem fog változtatni semmin, mert korlátozza a közvetlen konfrontációt (a mikrofonok elnémulnak, amíg az ellenfél beszél). A legnagyobb kezdeti előnye a demokrata párti jelöltnek azonban éppen az, hogy megválaszthatja, milyen megközelítéssel száll szembe Trumppal. Bármit is választ, az meglepetés lesz a republikánus jelölt számára.

Trump az elmúlt időszakban következetesen lekicsinyelte Harrist, és a mostani tévévitában könnyen megismételheti korábbi sértéseit („holdkóros”, „kommunista” és „szemét”).

Harrisnél viszont fennáll a veszélye annak, hogy a vitában megismétli a legegyszerűbb kérdésekkel kapcsolatos zavarodottságát és kitérési manővereit, ami a CNN-en történt vele, amikor láthatóan küszködött egy egyszerű kérdésnél: „Mit fog tenni az első napon, ha Ön lesz az Egyesült Államok elnöke?”

Hogyan állnak most?

A The New York Times új közvélemény-kutatást tett közzé, amely szerint Trump 48, Harris pedig 47 százalékon áll - azok körében, akik nemcsak szavazásra jogosultak, hanem valószínűleg szavazni is fognak november 5-én.

A felmérés szerint a potenciális szavazók 28 százaléka mondta azt, hogy többet szeretne tudni Harrisről, míg Trumpról csak 9 százalék. Emellett a valószínű szavazók 47 százaléka szerint Harris túl baloldali, míg a valószínű szavazók 32 százaléka szerint Trump túl konzervatív.

A New York Times/Siena közvélemény-kutatásait különösen megbízhatónak tartják, és az elmúlt években kiemelkedő szerepet játszottak az amerikai politikában - különösen az adománygyűjtésben bekövetkezett fordulatokhoz kötik őket.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Fogolycsere hozhat áttörést a gázai háború lezárásához?
Privátbankár.hu | 2025. október 8. 18:35
Amerikai csúcsdiplomaták és regionális szereplők vesznek részt Izrael és a Hamász közvetett tárgyalásainak harmadik napján Egyiptomban.
Nemzetközi Szijjártó Péter kiakadt: „Donald Tusk szerint rendben van, ha valaki felrobbant egy gázvezetéket”
Privátbankár.hu | 2025. október 8. 17:08
A miniszter Facebookon reagált Tusk tegnapi nyilatkozatára.
Nemzetközi Macron fellélegezhet? Összehozhatta a kiegyezést a bukott miniszterelnök
Privátbankár.hu | 2025. október 8. 16:42
Lecornu viszonylag sikeresen tárgyalt.
Nemzetközi Trump átlépi a vörös vonalat? Polgármestert és kormányzót küldene börtönbe
Privátbankár.hu | 2025. október 8. 15:48
Az amerikai elnök ismét fenyegetőzött.
Nemzetközi Közzétették Gáza szomorú listáját: több mint 18 ezer gyerek halt meg Izrael offenzívájában
Privátbankár.hu | 2025. október 8. 13:55
Az összes áldozat közel harmada gyerek. 
Nemzetközi Izrael megint segélyszállító hajókat tartóztatott fel
Privátbankár.hu | 2025. október 8. 11:36
Olaszországból indultak az aktivisták.
Nemzetközi Trump a tűzzel játszik: olyan ügybe tenyerelt bele, amibe nem kellett volna?
Kollár Dóra | 2025. október 8. 10:22
Politikai veszteséget is hozhat a jelenlegi kormányzati leállás az Egyesült Államokban. 
Nemzetközi Vlagyimir Putyin elárulta, hány települést foglaltak el az idén
Privátbankár.hu | 2025. október 8. 06:35
Csaknem ötezer négyzetkilométer területet foglalt el idén az orosz hadsereg az ukrajnai háborúban – jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Nemzetközi A teljes régió stabilitását hátbalőtte Izrael Katarban
Litván Dániel | 2025. október 8. 05:44
Kiderült, miért nem védték meg az amerikai fegyverek Dohát. De mi lesz ebből hosszabb távon? Izrael vörös vonalat lépett át, van még visszaút?
Nemzetközi Tényleg megtámadja Oroszország Lengyelországot? Ezt gondolják a moszkvai fiatalok
Wéber Balázs | 2025. október 7. 18:43
Európában egyre terjed a félelem, hogy Oroszország Ukrajna után egy uniós tagországra is kivetheti a hálóját. A Kreml szerint nincsenek ilyen tervek. De mit gondolnak erről az orosz átlagemberek, és mennyire van elegük a háborúból? Ezt vesszük górcső alá az e heti Nagyítóban.  
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG