A brüsszeli közlemény szerint az újabb csomag részeként az EU megerősíti az orosz diplomaták unión belüli mozgásának ellenőrzését is, és további intézkedéseket vezet be az ukrán gyermekek jogellenes elhurcolásáért felelősökkel szemben.
Az EU újabb büntetőintézkedéseket vezetett be Fehéroroszországgal szemben is, hogy korlátozza Minszknek az orosz háborús erőfeszítésekhez nyújtott támogatását – tették hozzá.
A csomag hosszú távú szerződések esetén 2027 januárjától, rövid távú szerződések esetén pedig hat hónapon belül tilalmat vezet be az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) EU-ba történő behozatalára, és szigorítja a két nagy orosz állami tulajdonú olajtermelőre (Rosznyefty és a Gazprom) vonatkozó jelenlegi tranzakciós tilalmat.
Ezzel párhuzamosan megszorító intézkedések lesznek érvényben olyan, nem uniós gazdasági szereplőkkel szemben, amelyek olajat vásárolnak Oroszországtól. Az EU olajfinomítókat, kereskedőket és petrolkémiai vállalatokat céloz meg Kínában is.
A végrehajtás megerősítése érdekében az EU az eddigi megszorító intézkedéseket megkerülő, úgynevezett orosz árnyékflotta további 117 tankerhajóját szankcionálja. Ezzel immár 557 hajó van EU-szankciók hatálya alatt. Ezek a hajók támogatják az orosz energiaágazatot, katonai felszereléseket szállítanak Oroszország számára, vagy lopott ukrán gabonát szállítanak – részletezték.
Az EU tranzakciós tilalmat vezet be további orosz és más, nem uniós országok bankjaira, hogy bezárja azon pénzügyi kiskapukat, amelyeket Oroszország a szankciók megkerülésére használ.
A szankciók kijátszása elleni fellépés részeként most először vezet be korlátozó intézkedéseket a kriptovaluta-platformokra, és betiltja a kriptovalutákban végzett, Oroszországhoz köthető tranzakciókat is.
Az EU új, közvetlen exportkorlátozásokat is bevezet a harctéren használt termékekre és technológiákra. Emellett 45 oroszországi és nem uniós vállalatot listáz, amelyek közvetlen vagy közvetett támogatást nyújtanak az orosz katonai iparnak.
Az új szankciók értelmében a schengeni térségen keresztül történő utazás során az orosz diplomaták kötelesek lesznek előzetes tájékoztatást adni az utazásban érintett uniós tagállamoknak.
Az intézkedés célja az „Oroszország Ukrajna elleni agresszióját támogató, egyre ellenségesebb hírszerzési tevékenységek” megakadályozása.
Tekintettel arra, hogy a háború 2022. február 24-i kezdete óta az ukrán hatóságok becslése szerint Oroszország közel 20 ezer ukrán gyermeket deportált és szállított erőszakkal Oroszországba vagy az Oroszország által jogellenesen megszállt ukrán területekre, az EU 11 további ember jegyzékbe vételéről határozott az ilyen tevékenységekben részt vevők elszámoltathatósága érdekében.
Az EU-szankciók az orosz hadiipari komplexum részét képező üzletembereket és szervezeteket, valamint az Egyesült Arab Emírségekből és Kínából származó, katonai és kettős felhasználású termékeket előállító és Oroszországba szállító gazdasági szereplőket is célba vesznek.
Az EU emellett listára veszi Oroszország legnagyobb aranykitermelőjét, hogy „tovább korlátozza a Kreml bevételi forrásait”.
Az intézkedésekkel megtiltják az európai gazdasági szereplőknek azt is, hogy az oroszországi turisztikai tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtsanak.
Az Európai Unió továbbra is készen áll arra, hogy fokozza az Oroszországra nehezedő nyomást, egyebek között további szankciók elfogadása révén – tette hozzá közleményében az uniós tanács.
(MTI)
Bár 2025-ben az izraeli turizmus ismét újra erőre kapott, az utóbbi időben egyre többen mondják vissza külföldre tervezett útjaikat. 
