Az Európai Unió új gazdaságirányítási keretrendszerében minden tagállamnak 4-5 évre szóló középtávú költségvetési-strukturális tervet kell készítenie. A dokumentum célja annak biztosítása, hogy a kiigazítási időszak végére az államadósság valószínűsíthetően csökkenő pályán legyen, vagy prudens szinten maradjon, valamint az, hogy az államháztartási hiányt középtávon a GDP 3 százalékában meghatározott referenciaérték alatt tartsák — számol be róla az MTI.
A tervek olyan reformokat és beruházásokat is tartalmaznak, amelyek választ adnak az európai szemeszter keretében azonosított fő kihívásokra, és foglalkoznak az EU közös prioritásaival.
E célból minden terv egy nettó kiadási pályára vonatkozó kötelezettségvállalást tartalmaz, amely ténylegesen költségvetési korlátot állapít meg a terv időtartamára.
Fotó: Magyar Közgazdasági Társaság Youtube-csatorna
2026-ig vessen véget a túlzott hiánynak
Az uniós tagországok pénzügyminisztereit tömörítő tanács (Ecofin) kedden, brüsszeli ülésén azt javasolta, hogy Magyarország 2026-ig vessen véget a túlzott költségvetési hiánynak és felülvizsgált ajánlást adott ki a túlzottdeficit-eljárás keretében.
Magyarországnak biztosítania kell, hogy a nettó kiadások nominális növekedési üteme 2025-ben ne haladja meg a 4,3 százalékot, 2026-ban pedig a 4 százalékot. Ez összhangban van Magyarország középtávú költségvetési-strukturális tervében megfogalmazott célkitűzéseivel – jegyezték meg.
„Most, hogy az uniós tanács elfogadta ajánlásait, Magyarország biztos lehet abban, hogy milyen költségvetési pályát fog követni az elkövetkező években, és ennek megfelelően tervezhet” – fogalmaztak.
Magyarországnak legalább fél évente jelentést kell készítenie az ajánlás végrehajtása terén elért előrehaladásról a túlzott hiány kiigazításáig – tették hozzá.
A magyar terv szerint az alacsony infláció és a jövő évben lendületet vevő növekedés hozzájárul a költségvetés pozíciójának megerősítéséhez. A korábbi évekhez hasonlóan kiemelt cél marad a családok támogatása, a nyugdíjak értékállóságának biztosítása a rezsicsökkentés fenntartása, emellett továbbra is hangsúlyos szerepet kap a honvédelmi képességek megerősítése.
A magyar államadósság-kezelésben továbbra is stratégiai irány a külső kitettség csökkentése, a devizaarány alacsony szinten tartása, valamint az adósság hátralévő futamidejének növelése.
Nem a megszűnések magas, hanem az alapítások alacsony száma a baj. 
