A kedvezményezett országok között szerepel Bulgária, Belgium, Horvátország, Dánia, Csehország, Észtország, Finnország, Görögország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Portugália, Szlovákia és Szlovénia – foglalja össze az Economx.
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Négy évre, ha a túllépést védelemre költik
A tanácsi közlés szerint a záradék négy évre szól, és lehetővé teszi, hogy a tagállamok GDP-jük legfeljebb 1,5 százalékának megfelelő mértékben eltérjenek a korábban jóváhagyott nettó kiadási pályától.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az Európai Bizottság és a Tanács ilyen esetekben nem indítanak új túlzottdeficit-eljárást, amennyiben a többletkiadások igazolhatóan megnövekedett védelmi ráfordításokból fakadnak.
A testület ugyanakkor hangsúlyozta: minden más kiadási területen a tagállamoknak továbbra is be kell tartaniuk a költségvetési szabályokat, és a mentesség nem jelent felmentést a felülvizsgált gazdasági kormányzási keret követelményei alól.
A németekről később döntenek
Németország kérelmét később bírálják el, miután véglegesíti középtávú költségvetési és strukturális reformtervét. Más országokban még folyamatban van a tervezett védelmi kapacitások kiépítése. A Tanács jelezte: nyitott arra, hogy újabb tagállamok kérelmeit is megvizsgálja a kivételi záradék aktiválása céljából.
Gyengült kedden a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
