Gyakorlatilag megbénult Németország jórésze a választások előtti napokban – a 16 tartományból 6-ban általános közlekedési sztrájkot hirdetett a helyi Verdi szakszervezet. És bár Berlin nem tartozott az előre bejelentett helyszínek közé, az itteni tömegközlekedési vállalat (BVG) alkalmazottai önként csatlakoztak a munkabeszüntetéshez, magyarán leállt Berlin teljes tömegközlekedése.

Szerencsére a németországi előre hozott választás előtti napra nem a fővárosba, hanem az ahhoz közeli Potsdamba indultam a berlini reptérről – oda rendben indultak a vonatok – , a hivatalban lévő szociáldemokrata kancellár, Olaf Scholz ugyanis a potsdami Schinkelhalléban tartotta szombati kampányzáró programját.

Ki kivel fog egy hajóban evezni?

A kancellár különben a város lakója, egy tök átlagos, nyolc lakásos társasház egyik lakásában él a Havel-folyó közelében. A víz közelsége sem lehet véletlen, mert imád evezni – ha ideje engedi, már indul is a csónakházba, hogy elővegye a hajóját.

Most azonban nem a vízen, hanem a szárazföldön kellett megcsillogtatnia tudását: saját választókerületében találkozott a környékbeliekkel, és válaszolt a másnapi nagy megmérettetés előtt a rázúduló kérdésekre.

Nem véletlen, hogy a kancellárjelöltek még az utolsó órákban is hadba szállnak a választók kegyeiért, hiszen Németországban most tényleg mindenki feszült figyelemmel kíséri a soron következő napot. Az emberek változást várnak és megoldást a mindenkit sújtó problémákra. És nagyon is számítanak az utolsó kampánybeszédek, hiszen a legfrissebb előzetes felmérések szerint a választásra jogosult 18 év felettiek mintegy ötöde még mindig nem döntötte el, hogy kire adja le a szavazófülke magányában a voksát.

A Schinkelhalle különben jó helyszínválasztás, mert Potsdam egyik legszebben felújított, patinás programhelye. A szervezők a jelentkezők száma alapján e-mailben azt írták, hogy ajánlatos a program előtt már két órával megérkezni, hogy mindenki időben bejusson.

Miközben a potsdami verőfényes napsütésben sétálok a helyszín felé, a belvárosban az emberek az utcán még mindig az előző napon történt, péntek esti berlini késeléses merényletet tárgyalják.

Egy spanyol turistát késeltek meg a berlini Holokauszt-emlékműnél. (Az elkövetőt, aki egy szír menedékkérő, el is fogták a hatóságok – a szerk.) A helyzet most Németországban tényleg pattanásig feszült, mindenki azt szeretné, ha béke, nyugalom, rend és biztonság lenne.

Hallo, Potsdam!

Bent az épületben élő jazz zene szól, az előtérben tetőtől talpig megmotozzák, kutyákkal végigszagoltatják az összes újságíró, fotós, kamerás minden cuccát. Egy lengyel és egy osztrák kolléga közé kerülök – csodálkozva konstatáljuk, hogy a 600 főt befogadó teremben mindössze vagy 100-150 embert engednek be, a sajtómunkásokat is beleértve.

SPD-feliratú szőlőcukrot és szőlőzsírt, valamint Scholz által aláírt képeslapot osztogatnak.

Mellettem a lengyel kolléga savanyúan jegyzi meg, hogy bezzeg tegnap a CDU-s háttérbeszélgetésen volt nagy eszem-iszom: ott mindenféle snackek, szendvicsek, saláták, hideg- és melegételek voltak az asztalokon. Folyt a sör, pezsgő meg biztos holnap lesz, a nagy győzelem után. Ő egyébként odakészül, a CDU eredményvárójára Berlinbe.

A jobbomon ülő osztrák Kurier-újságíró pedig az AfD-seket célozza majd meg a választások estéjén – ez a párt a jelenlegi előrejelzések szerint 21 százalékon áll.

Hirtelen elhallgat a zene, lelkes SPD- szavazókkal megtűzdelt beharangozó kisfilm következik, rögvest utána pedig a kancellár lép a közönség elé, aki a kérdések előtt elmondja, amit már hallhattunk tőle a kampányidőszakban. Az ukrán háborúval, az oroszok ott játszott szerepével kezdi – egyenesen a Holokauszt időszakának nevezi az ott történteket. „A háborúnak véget kell vetni, Ukrajnának joga van ahhoz, hogy önálló, szuverén nemzet legyen” – hangoztatja a kancellár. Szerinte Európa és Németország nem hagyhatja magára az ukrán népet.

Majd az AfD-re tér át, amiről kerek-perec kijelenti (ezt sem először halljuk tőle), hogy semmilyen együttműködés nem képzelhető el vele a Bundestagban.

Azonnali kérdések Olaf Scholznak

Ezt követően többek közt a nyugdíjasok nehéz helyzetéről, a nyugdíjalapok meglétéről vagy eltűntéről kérdezik a kancellárt. Scholz a válaszában kifejti, hogy 46 millió munkavállaló felel azért, hogy stabil legyen országukban a nyugdíjrendszer, azzal azonban ő is tisztában van, hogy a nyugdíjak összege valóban lassabban nő, mint a bérek szintje – és ezen változtatni kell. És el kell oszlatni az emberekben azt a bizonytalanságot a jövőjükkel kapcsolatban.

A Potsdamot és környékét érintő súlyos szakemberhiány is szóba kerül, a kérdezők elsősorban a megfelelő szakképzettségű tanárok hiányát kifogásolják. Scholz azt válaszolja, hogy a jövő generációjának képzése alapkérdés, ezért is van benne az SPD helyi programjában, hogy sürgősen új tanárképző iskolát szeretnének nyitni. Ez a téma azért is élvez prioritást, mert nyugdíjba megy az a tanárgeneráció, amelynek helyébe sok helyen most nem lép senki.

Megújuló energiaforrásokról, szél- és napenergia fejlesztésről, villamosenergia-hálózat bővítéséről is kérdezik Scholzot, aki egyetért azzal, hogy e téren még bőven van mit tenni.

Egy friss diplomás, egyiptomi származású jogász is kérdezné a kancellárt, azonban ő először elhárítja a kérdést, mert az illető angolul teszi fel azt. Azonban kiderül, hogy ő is itt él Potsdamban, csak egyelőre sehol nem fogadják el a diplomáját. Elpanaszolja, hogy egyiptomi származásúként nem talál megfelelő munkát, és fél a kitoloncolástól is.

Scholz kifejti, szükség van az olyan képzett szakemberekre, amilyen ő. Aki, teszi hozzá, egyáltalán nincs egyedül, hiszen Németország mintegy ötöde olyan bevándorló, aki békét, nyugalmat keres itt, ami a hazájukban nincs meg. „A jó és biztonságos jövő mindannyiunk érdeke – erről kell gondoskodnunk, ezért dolgozunk”, teszi hozzá.

Szó esik még lőszergyártásról, fegyverkezésről, a NATO-ról, a hadászati eszközök finanszírozásáról. Az államadóssággal kapcsolatban a kancellár külön kiemeli, hogy senki ne felejtse el, a most világuralomra törő Egyesült Államok 124 százalékra növelte eddig az államadósságát a GDP-hez viszonyítva, míg Németországban ugyanez az adat 60 százalék alatti. Akkor ki halad rohamléptekkel a totális csőd felé? – teszi fel a kérdést Scholz.

Az embereket közelebbről érintő kérdések, a vasúti és a buszhálózat fejlesztése, a városi tömegközlekedés megoldandó problémái és finanszírozása, valamint a jegyek, bérletek drágulása is szóba kerülnek.

Ezzel kapcsolatban a kancellár kiemeli: „Most annyi pénzt költünk a városi tömegközlekedés finanszírozására, amennyit még soha, de ez sem elég.” Majd szintén a közlekedés apropóján szóba kerülnek az elektromos meghajtású járművek. A kancellár reméli, hogy hamarosan teret nyernek az olcsó, megfizethető árú elektromos modellek – mert csakis ez lehet a jövő.

A lakásbérleti díjak folyamatos emelkedése kapcsán hangsúlyozza, hogy minden eszközzel el kell érni a csökkenésüket, mert a lakások ára több helyütt immár lassan megfizethetetlen, márpedig az embereknek lakniuk kell valahol – méltányos körülmények közt.

Evezés vs. repülőgép-vezetés

A potsdami kampányzáró esemény előtt Olaf Scholz fő riválisával, a CDU kancellárjelöltjével, Friedrich Merz-cel csapott össze a tévék kamerája előtt. Itt többek közt az is szóba került, hogy míg Scholz lelkesen evez, addig Merz megszerezte a pilótaengedélyt, és vezethet repülőt, amatőr pilótaként.

A szócsata alkalmával Merz odaszúrta a kancellárnak, hogy ő ugyan be merne ülni egy olyan kétevezős hajóba, amiben Scholz ül a kormánynál, mert jól tud úszni, de azért mentőmellény is lenne rajta – minden eshetőségre készen. Scholz erre azzal vágott vissza, hogy ő pedig beülne egy olyan gépbe, amit Merz vezet pilótaként, „feltéve persze, hogy a pilótaengedélye valódi, és igazi tudáson alapszik.”

Azonban a jelenlegi közvéleménykutatások alapján nehezen valószínűsíthető, hogy Merz és Scholz egy hajóban evez majd. Hétfő reggel mindenesetre már okosabbak leszünk.