Továbbra is a Kereszténydemokrata Unió – Keresztényszociális Unió (CDU-CSU) pártszövetség a németországi előrehozott választások legfőbb esélyese – derül ki a német köztelevízió (ARD) Deutschlandtrend című reprezentatív közvéleménykutatás-sorozatának legfrissebb eredményeiből.
A többség már szigorítaná a bevándorlást
A február elején – tehát a nagy visszhangot kiváltott, január végi parlamenti migrációs vita után – készült kutatás szerint a CDU-CSU-t jelenleg a megkérdezettek 31 százaléka támogatja.
A jobbközép pártszövetség, amely az illegális bevándorlás drákói szigorítását célzó törvényjavaslatot nyújtott be múlt héten a parlament alsóházában (a beadvány második olvasatban végül elbukott), még növelni is tudta támogatottságát plusz egy százalékponttal januárhoz képest.
Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan
A második helyen a beadványt megszavazó, radikális jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) áll, amelyre jelenleg a választásra jogosultak több mint ötöde (21 százaléka) voksolna. Ez egy százalékponttal több az év elejéhez képest.
A jelenleg kormányzó pártok, a szociáldemokraták (SPD) és a Zöldek 15, illetve 14 százalékon állnak – a szociáldemokraták népszerűsége nem változott januárhoz képest, a Zöldeké egy százalékponttal visszaesett.
Mellettük további három pártnak van még esélye arra, hogy bekerüljön a Bundestagba, azaz átvigye az 5 százalékpontos bejutási küszöböt: a radikális baloldali Die Linke (Baloldal) 5 százalékon áll, míg a liberálisok (FDP) és a Baloldalból kiszakadt politikus, Sahra Wagenknecht által alapított szövetség (BSW) 4-4 százalékra számíthatnak jelen állás szerint.
A fenti pártok közül a CDU-CSU, az AfD, a BSW és a liberálisok is megszavazták múlt héten a migrációt szigorítani célzó törvénycsomagot (állandó határellenőrzés bevezetése, az illegálisan érkezők visszafordítása a határon, kitoloncolások felgyorsítása) – ők a választók 61 százalékát képviselik.
Azaz a németek mintegy háromötöde támogat jelen állás szerint ilyen álláspontot hirdető pártokat. (Ez persze nem jelenti azt, hogy csak emiatt szavaznának rájuk.)
Érdekesség, hogy míg az SPD népszerűsége 10 százalékponttal csökkent a legutóbbi választáshoz, 2021-hez képest, addig a CDU-CSU-é 7 százalékponttal nőtt, az AfD-é pedig szinte megduplázódott. A Zöldek támogatottsága változatlan, az FDP-é viszont 7 százalékponttal csökkent – azaz az elmúlt bő három év kormányzásáért elsősorban a szociáldemokratákat és a liberálisokat büntetik a választók.
Milyen koalíció jöhet?
Arra a kérdésre, hogy melyik pártnak kellene vezetnie a következő német kormányt, a válaszadók több mint harmada (36 százalék) mondta azt, hogy a CDU-CSU-nak. A második helyen az SPD végzett (17 százalék), és mindössze 12 százalék bízná az országot az AfD-re – azaz ebből a szempontból továbbra is jobban bíznak a szavazók a két régi nagy pártban.
A felmérésben résztvevőket megkérdezték arról is, hogy amennyiben a CDU-CSU megnyeri a választásokat, kivel kellene koalíciót kötnie.
A legtöbben (31 százalék) a szociáldemokratákat választották – azaz a többség egy nagykoalíciót tartana kívánatosnak. Egy CDU-CSU-AfD kormányt a megkérdezettek 19 százaléka pártolna – ez jelen állás szerint ugyanakkor csak elvi lehetőség, az AfD-vel ugyanis egyetlen parlamenti párt, így a jobbközép pártszövetség sem hajlandó szövetkezni.
A CDU-CSU-Zöldek koalíciót 14 százalék preferálná, míg egy CDU-CSU-FDP kormányt 13 százalék látna szívesen.
Ki a legnépszerűbb?
A jobbközép pártszövetség győzelmére utal a politikusok toplistája is. A megkérdezettek közül a legtöbben (32 százalék) a CDU-CSU kancellárjelöltje, Friedrich Merz munkájával elégedettek – Merz négy százalékponttal növelte népszerűségét januárhoz képest.
A második helyen némi meglepetésre a Zöldek kancellárjelöltje, Robert Habeck alkancellár és gazdasági miniszter áll 27 százalékkal. A harmadik helyért viszont nagy a verseny: Christian Lindner (FDP) és Olaf Scholz (SPD) munkáját 23-23, Alice Weidelét (AfD) 22, Sahra Wagenknechtét (BSW) 20 százalék ítéli meg pozitívan.
Ezzel párhuzamosan a legtöbben (33 százalék) Friedrich Merzről gondolják úgy, hogy jó kancellár lenne. Őt követi Habeck (26 százalék), Scholz (25 százalék) és Weidel (18 százalék) – az AfD-vezér jövő héten Budapesten tárgyal majd Orbán Viktor kormányfővel.
A felmérés külön kitért a populista jobboldali párttal való viszonyra – múlt héten a baloldali-liberális táborban ugyanis óriási felháborodást okozott, hogy a CDU-CSU részben az AfD szavazatainak köszönhetően tudta első olvasatban elfogadtatni a beadványát.
A megkérdezettek 44 százaléka mondta azt, hogy akkor is a parlament elé lehet terjeszteni egy törvényjavaslatot, ha azt csak az AfD szavazataival lehet elfogadni, 38 százalék szerint pedig az AfD-vel közösen is be lehet azt terjeszteni.
Mit szólnának egy AfD-kormányhoz?
A nacionalista párttal kötött kormánykoalíciót ugyanakkor a németek kétharmada továbbra is elfogadhatatlannak tartja. (És Friedrich Merz is egyértelműen kizárt egy ilyen koalíciót). Mindössze 28 százalék azok aránya, akik igent mondanának erre.
A CDU-CSU múlt heti akcióját (migrációt szigorító törvényjavaslat beterjesztése) összesen a megkérdezettek kétharmada támogatta alapvetően.
A felmérésben részt vevőket végül megkérdezték arról is, tartanak-e attól, hogy a közelgő választások után nem sikerül stabil kormányt alakítani. Tízből heten mondták azt, hogy nagyon aggódnak emiatt.
Az előrehozott parlamenti választásokra két hét múlva, február 23-án kerül majd sor.
A múlt heti történések hátterével itt foglalkoztunk:
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
