Az uniós statisztikai hivatal jelentése szerint 2024 első negyedévéhez képest a tagállami hatóságok által kiadott, kiutasításra vonatkozó határozatok száma a második negyedévben 7 százalékkal csökkent, míg az unión kívüli országokba történő sikeres visszaküldések száma 3,9 százalékkal esett vissza. Az unióból távozásra kötelezett nem uniós állampolgárok száma tavalyi év azonos negyedévéhez képest 10 százalékkal volt kevesebb az idei második negyedévben, míg az unión kívüli országokba valóban visszatérők száma 21,3 százalékkal nőtt - emelték ki.
Fotó: Depositphotos
Az EU-tagállamok területének elhagyására felszólított nem uniós bevándorlók közül az algériai és a marokkói állampolgárok aránya volt a legnagyobb (mindkettő 7 százalék), őket a törökök és a szíriaiak követik (mindkettő 6 százalék). Az unión kívüli országokba visszatérők közül a legtöbben Georgia állampolgárai voltak (10 százalék), őket Albánia (8 százalék) és Törökország (7 százalék) állampolgárai követték.
Az országos adatokat tekintve Franciaország (31 195), Németország (12 885) és Görögország (6555) voltak azok az országok, melyek a legtöbb nem uniós állampolgár esetében rendelték el az unió elhagyását. A legtöbb sikeres visszaküldést Franciaországban (3555), Németországban (2830) és Svédországban (2360) jegyezték fel az év második negyedévében.
A jelentés Magyarországgal kapcsolatban azt közölte, hogy az illetékes magyar hatóságok, amíg 2023 második negyedévében 2100 végzést adtak ki az unió elhagyására vonatkozóan, addig az idei év első negyedévében 1325-öt. Ez a szám az év első negyedévében 970 volt.
Magyarországot tavaly április és június között 1340 ember hagyta el az erre felszólító határozat alapján, ez a szám az idei év azonos háromhónapos időszakában 530 volt. Magyarország az év első negyedévében 450 ember tudta érvényesíteni a kiutasító határozatot - közölte az uniós statisztikai hivatal. (MTI)
Pedig már így is rengeteg a kihívás. 
