A Szabad Európa elemzésében részletesebben is megvizsgálta, hogy mit hozhat a lengyel soros elnökség, amely ráadásul merően más helyzetből indul majd, mint a magyar, hiszen míg Orbán Viktorék akkor vették át a kormányrudat, amikor az előző ciklus véget ért, Varsóhoz akkor kerül a kormány, amikor az újonnan felálló uniós intézmények megkezdik az érdemi munkát.
A portál hangsúlyozta, szembetűnő különbség lesz emellett, hogy a két ország és a két vezető jelenlegi státusza között mutatkozik az Európai Unióban. Miközben Magyarország számos szempontból az EU partvonalára szorult, és egyesek már az unió normális működésének gátját látják benne, addig Lengyelország Donald Tusk alatt éppen most tért vissza az EU fősodrába.
Donald Tusk a cikk szerint Varsó féléves elnökségét egyetlen nagy célnak kívánja alárendelni: a biztonságnak, mégpedig a biztonság legszélesebb értelmében és hét dimenziójában. Ezek: a kül- és belbiztonság, az információs, a gazdasági, az energia-, az élelmiszer- és az egészségügyi biztonság. De mire számíthat ezektől Magyarország?
Fotó: EPA/PAWEL SUPERNAK
Energiaimport
Varsó elnöksége alatt várhatóan az élére fog állni minden olyan kezdeményezésnek, amely az EU-ba irányuló orosz energiaimport teljes leállítását célozza, és az EU-n belül már olyan tervek is elhangzottak, hogy a kontinensnek 2027-ig le kéne válnia minden, Oroszországból származó energiaforrásról, így az atomenergiáról is. Ez elsőre meglehetősen meredeknek és nehezen kivitelezhetőnek tűnik, esetleges megvalósítása azonban nagy kihívás elé állíthatná az orosz gáz- és olajfüggőséget a háború óta tovább növelő magyar kormányt.
Jogállamiság
A Szabad Európa kiemelte, Lengyelország kifejezetten a saját tapasztalataiból és know-how-jából merítve kívánja keretezni a jogállami vitát a következő félévben, többek között a civil szervezetek és a média jogállam fenntartásában játszott szerepének előtérbe helyezésével. A lengyel nagykövet a Szabad Európának azt is elárulta, hogy minden bizonnyal tartanak majd egy meghallgatást a Magyarországgal szemben folyó, 7. cikk szerinti eljárásban.
A közös pont: a migráció kérdése
A közös agrárpolitika és a kohéziós politika szerepének hangsúlyozása mellett a migráció lehet az egyik olyan terület, ahol nagyon közel áll egymáshoz Budapest és Varsó, illetve a lengyel elnökség álláspontja. Mindkét ország a menekültügyi és migrációs paktum ellen szavazott, jóllehet a lengyel érvelés inkább arra irányul, hogy a paktum mára részben elavult, mert nem ad választ olyan kihívásokra, mint a migránsok fegyverként való használata az EU Oroszországgal és Fehéroroszországgal közös határain.
Alapvetően jó hangulatban zajlott a kereskedés a budapesti tőzsdén, a Mol 8 százalékot meghaladó csökkenésétől sem szabad megijedni. 
