A 2013 óta hatalmon levő Madurót az ellenzéki és a külföldi tiltakozások ellenére az ország választási bizottsága és a legfelsőbb bíróság is győztesnek nyilvánította, bár a győzelmét megerősítő részletes eredményt soha nem hozták nyilvánosságra.
Maduro (aki eredeti szakmáját tekintve buszsofőr) pénteken a törvényhozás vezetője, Jorge Rodriguez előtt tette le az esküt a caracasi nemzetgyűlésben. „Legyen ez az új elnöki ciklus a béke, a jólét, az egyenlőség és egy új demokrácia időszaka!” – jelentette ki Maduro, hozzátéve, hogy tiszteletben fogja tartja az ország törvényeit. „A történelemre és az életemre esküszöm, hogy kitöltöm a mandátumomat, az önök segítségével ez sikerülni fog” – emelte ki.
Fotó: EPA/Andre Coelho
Az elnök kihívója, a választások után Spanyolországba menekült Edmundo González Urrutia korábban fogadkozott, hogy visszatér az országba, de ez mind a mai napig nem történt meg, mert otthon letartóztatással fenyegetik a hatóságok. Az Egyesült Államok és Kanada mellett több külföldi ország is őt tekinti az elnökválasztás győztesének.
Madurót a központi választási bizottság (CNE) a leadott szavazatok 52 százalékának elnyerésével nyilvánította győztesnek tavaly. A CNE nem hozta nyilvánosságra a szavazóhelyiségek jegyzőkönyveit arra hivatkozva, hogy a hivatal internetes támadás áldozata lett, amit sok megfigyelő hazugságnak tart. Az ellenzék, amely viszont bemutatta a saját szavazatszámlálói által készített jegyzőkönyveket, azt állítja, hogy jelöltje, Edmundo González Urrutia a voksok több mint 67 százalékát szerezte meg a választáson.
A választást követő tüntetéseken mintegy kétezer embert tartóztattak le, a kormány a héten azt állította, hogy az elfogottak közül 1515 embert már szabadon engedtek.
Csütörtökön a rendőrség rövid időre őrizetbe vette María Corina Machado venezuelai ellenzéki vezetőt egy caracasi kormányellenes tüntetésen. Szabadon engedését González Urrutia is követelte, a Fehér Ház pedig felszólította a venezuelai vezetést, hogy hagyjon fel politikai ellenlábasainak megfélemlítésével.
(MTI)
Az újra 5 százalék fölé emelkedett infláció miatt mégis érdemes lehet megtartani a pénzromlásnál mindig magasabb kamatot fizető Prémium Magyar Állampapírt. 
