Irán gazdasági terrorizmusnak minősítette az Egyesült Államok által bejelentett új szankciókat az ENSZ-hez intézett levelében, amelyben Teherán felszólította az ENSZ Biztonsági Tanácsát és a világszervezet tagállamait, hogy ítéljék el és utasítsák el az amerikai intézkedéseket.
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter António Guterres ENSZ-főtitkárnak, a Biztonsági Tanács elnökének, valamint az ENSZ valamennyi tagállamának címzett levelében azt írta: az Egyesült Államok célja Irán törvényes gazdasági kapcsolatainak megszüntetése más országokkal, miután háborúkkal nem tudta elérni céljait.
Aragcsi szerint Washington a harmadik országokat másodlagos szankciókkal és az amerikai pénzügyi rendszerből való kizárással próbálja arra kényszeríteni, hogy változtassanak Iránnal folytatott törvényes kereskedelmi kapcsolataikon.
Aragcsi úgy véli ez az amerikai jog és külpolitikai célok területen kívüli kiterjesztésére, valamint más államok szuverén gazdasági döntéseinek washingtoni döntésekkel való felülírására irányul.
Az iráni külügyminiszter szerint a szankciók szándékosan és válogatás nélkül a civileket sújtják, mivel korlátozzák az élelmiszerhez, gyógyszerekhez, orvosi eszközökhöz, energiához és más alapvető szükségleti cikkekhez való hozzáférést. Úgy vélte, az intézkedések kollektív büntetést jelentenek, és súlyos következményekkel járnak az élethez, az egészséghez, az élelemhez és a megfelelő életszínvonalhoz való jog érvényesülésére nézve.
Aragcsi arra hivatkozott, hogy a Nemzetközi Bíróság 2018. október 3-án egyhangúlag arra kötelezte az Egyesült Államokat, hogy biztosítsa az Iránba irányuló gyógyszerek és orvostechnikai eszközök, élelmiszerek és mezőgazdasági termékek, valamint a polgári repülés biztonságához szükséges alkatrészek, berendezések és kapcsolódó szolgáltatások szabad exportját.
Irán felszólította az ENSZ Biztonsági Tanácsát és a tagállamokat, hogy ítéljék el és utasítsák el az Egyesült Államok egyoldalú kényszerítő intézkedéseit és másodlagos szankcióit, továbbá ne ismerjék el, ne támogassák és ne hajtsák végre azokat. Teherán azt is kérte, hogy az ENSZ-főtitkár mérje fel és jelentésben ismertesse az intézkedések humanitárius és emberi jogi következményeit.
Az iráni fél szerint az Egyesült Államok nemzetközi jogot sértő intézkedései nemzetközi felelősséget vonnak maguk után, beleértve a teljes kártérítési kötelezettséget. Irán fenntartotta a jogot arra is, hogy minden rendelkezésére álló jogi eszközt felhasználjon a felelősségre vonás és a jóvátétel érdekében.
Washington korábban új szankciók bevezetését jelentette be Irán gazdasági elszigetelésére, beleértve az Iránnal kereskedő partnerekre vonatkozó intézkedéseket. Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter hétfőn azt mondta, hogy aki üzletel Iránnal, az az amerikai hatalom teljes erejével találja szemben magát. Arra a kérdésre, hogy az intézkedések Kínára, az iráni olaj legfontosabb vásárlójára is vonatkoznának-e, Bessent azt mondta, senkinek sem szabad próbára tennie Washington eltökéltségét.
Kína már bírálta a fenyegető szankciókat, mondván, hogy a gazdasági háború nem vezetne megoldáshoz, hanem súlyosbítaná a konfliktusokat és zavart okozna a globális pénzügyi rendszerben.
(MTI)
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 3,44 pontos nyitás után emelkedett szerdán délelőtt. 
