A brit ENSZ-nagykövet szerint a katonai fellépés önmagában nem kínál tartós megoldást az iráni atomprogrammal kapcsolatos aggodalmakra. Barbara Woodward a londoni külügyminisztérium vasárnap esti tájékoztatása szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgősséggel összehívott ülésén kijelentette: Nagy-Britannia régóta vallott álláspontja az, hogy Irán nem juthat nukleáris fegyverhez, és az iráni nukleáris fejlesztési program súlyos fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra.
A brit ENSZ-nagykövet szerint az Egyesült Államok e fenyegetettség csökkentésének céljából hajtott végre katonai akciót az iráni nukleáris létesítmények ellen. Barbara Woodward leszögezte, hogy Nagy-Britannia sem az amerikai, sem az izraeli légitámadásokban nem vett részt. Kijelentette ugyanakkor azt is, hogy a katonai akciók önmagukban nem eredményezhetnek tartós megoldást az iráni nukleáris program körüli aggályokra.
Hozzátette, London önmérsékletre inti Iránt. Nagy-Britannia állandó ENSZ-képviselője felszólította az összes érintett országot arra, hogy térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz és keressenek olyan diplomáciai megoldást, amely elejét veszi a további eszkalációnak és véget vet a kialakult válságnak.
Barbara Woodward a BT-ülésen elmondta azt is, hogy az E3-hatalmak vezetői – vagyis Keir Starmer brit miniszterelnök, Emmanuel Macron francia államfő és Friedrich Merz német kancellár – közös vasárnapi felhívásukban ugyanezt sürgették. A brit külügyminisztérium által ismertetett E3-közleményben a három ország vezetői leszögezték, hogy Irán soha nem tehet szert nukleáris fegyverekre, és a továbbiakban nem fenyegetheti a regionális biztonságot.
Fotó: Facebook
Starmer, Macron és Merz felszólította Iránt arra is, hogy semmiféle olyan további akciót ne hajtson végre, amely destabilizálná a térséget. A brit ENSZ-nagykövet a Biztonsági Tanács vasárnapi ülésén elmondta azt is, hogy David Lammy brit külügyminiszter telefonon beszélt Abbász Aragcsi iráni külügyminiszterrel, és hangsúlyozta, hogy Teheránnak sürgősen vissza kell térnie a diplomáciához, emellett teljes mértékben együtt kell működnie a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (IAEA).
Donald Trump amerikai elnök közép-európai idő szerint vasárnap hajnalban bejelentette, hogy az amerikai légierő bombázói az iráni Fordóban hat „bunkerromboló” bombát dobtak az ott működő föld alatti urándúsító üzemre. A Natanzban és Iszfahánban lévő két másik iráni atomlétesítményt az amerikai haditengerészet Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépekkel támadta. Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter későbbi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a hajnali légitámadás megfosztotta Iránt a nukleáris fegyverek kifejlesztésének lehetőségétől.
(MTI)
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1013,36 pontos, 0,98 százalékos emelkedéssel 104 286,14 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.
