Egyelőre nem váltak valóra azok a remények, hogy a nyugati márkák gyorsan visszatérnek az orosz piacra – erről beszélt a minap Dmitrij Peskov, a Kreml szóvivője. Szerinte a jelenlegi körülmények között szinte értelmetlen ilyen visszatérésre számítani.

Peskov megjegyezte, hogy időről időre valóban felmerülnek a külföldi cégek visszatéréséről szóló találgatások, de ezek egyelőre csupán elméleti szinten léteznek. A gyakorlatban csend van.

„Nincsenek jelei annak, hogy Oroszországban komolyan készen állnának a nyugati márkák tevékenységük újraindítására” – fogalmazott, amikor a külföldi vállalkozások Oroszország-politikáját elemezte. Szerinte ezt a helyzetet figyelembe kell venni akkor is, amikor Oroszország a jövő gazdasági modelljét tervezi.

Mint hozzátette, olyan új, a realitásokon alapuló gazdasági stratégiát kell kialakítani – számolt be róla a Pravda című orosz napilap.

Nem minden külföldi cég hagyta el az országot. Peskov emlékeztetett arra, hogy a geopolitikai feszültségek ellenére néhány külföldi vállalat továbbra is jelen van Oroszországban: folytatják működésüket, betöltetlen álláshelyeket kínálnak, és ezzel hozzájárulnak a gazdaság fejlődéséhez.

„Az ilyen befektetőket támogatni kell” – hangsúlyozta. Fontosnak nevezte, hogy kedvező gazdasági környezetet biztosítsanak számukra, és másoknak is megmutassák: a stabilitás nehéz időkben is lehetséges – tette hozzá.

A külföldi márkák kivonulása az ukrajnai háború kezdete óta az orosz gazdaság egyik kulcskérdésévé vált. Volt olyan márka, amely időközben visszaszivárgott, más cégek helyét pedig az elmúlt években komoly orosz versenytársak vették át, gyakran a kivonuló vállalatok áruit vagy kereskedelmi politikáját lemásolva – ezzel erősítve a hazai ipart. Sok esetben kínai vagy török csatornákon keresztül jutottak el a nyugati termékek az orosz piacra, különösen akkor, ha eredetileg is ott gyártották őket.

A nyugati országok kivonulásának következményei a harmadik piacokon is érzékelhetők: a nagy európai ruházati világmárkák eltűnése például fellendítette a már eleve erős török textilipart. Más esetekben hasonló márkanevek jelentek meg, vagy előfordult, hogy a vállalatok jelentős raktárkészleteit nem vonták ki az országból, hanem azokat továbbértékesítették – még akkor is, ha az anyavállalat hivatalosan már elhagyta Oroszországot.

A jogi kiskapuknak is fontos szerep jut. Egy ügyvéd a közelmúltban egy másik orosz lapban arra hívta fel a figyelmet, hogy a védjegy jogvédelme idő előtt megszűnhet, ha a tulajdonos három évig folyamatosan nem használja. Ez azt jelenti, hogy az esetleg visszatérő nyugati cégeknek akár meg is kell vásárolniuk a saját márkájuk használati jogát.

A Pravda egy másik cikke a Porschét említi példaként, amely egykor leállította a szállításokat, mégis továbbra is jelen van Oroszországban. A luxusautó-gyártó 2022 óta hivatalosan nem exportál a térségbe, és csatlakozott azokhoz az autógyártókhoz, amelyek bezárták üzleteiket. Ennek ellenére a márka hivatalosan nem hagyta el az orosz piacot, három leányvállalata ma is aktív az országban.

A Porsche tehát marad?

Ennek egyik oka, hogy a német autógyártónak eddig nem sikerült értékesítenie oroszországi termelőeszközeit. A tulajdonjog teljes átruházására tett kísérleteik jogi és bürokratikus akadályokba ütköztek. Így a Porsche lényegében nem tudja lezárni kivonulását – még akkor sem, ha ezt valóban meg akarná tenni.

A cég jelenleg nem végez aktív tevékenységet: nem szállít új autókat, és leállította a kereskedői hálózat bővítését. Ugyanakkor, amíg az eszközöket nem tudják eladni, a vállalat papíron továbbra is orosz piaci szereplő marad. Ez a helyzet jogi nehézségeket okoz – mind a márkának, mind pedig azoknak, akik megvásárolnák a Porsche oroszországi érdekeltségeit.