Az újra megválasztott miniszterelnök választási győzelmi beszédében hangsúlyozta, hogy a rá bízott feladatot minden erejével és teljes felelősséggel fogja ellátni. A nemzetbiztonsági aggodalmak és a szociálpolitikai problémák által meghatározott választáson két populista erő végzett a második és a harmadik helyen. A második legerősebb politikai erő a jobboldali Lettország az Első párt lett 17 mandátumot szerezve, harmadik helyen pedig a Szuverén Hatalom párt végzett 15 mandátummal. Mindkét párt különösen az orosz származású kisebbséghez tartozó választók körében volt népszerű és jelentősen tudta növelni támogatását.
Kulbergs eddigi koalíciós partnerei közül csak kettőnek sikerült bejutnia a parlamentbe: a nemzeti konzervatív Nemzeti Szövetség 10 mandátumot szerzett, a liberális konzervatív Új Egység pedig 7 képviselői helyet tudhat magáénak. A Zöldek és Gazdák Szövetsége azonban nem tudta átlépni az 5 százalékos parlamenti küszöböt. A baloldali Progresszívok 10 mandátumot szerzett. Így összesen hat politikai erőnek lesz képviselete az új törvényhozásban.
Az Egyesített Lista bejelentette, hogy eddigi koalíciós partnereivel fog tárgyalni a kormányalakításról. A három pártot az EU és NATO, valamint Ukrajna támogatása melletti kiállás egyesíti. Együttesen 58 mandátumuk lenne a parlamentben. Kulbergs ugyanakkor kizárta az együttműködést a két populista párttal. Edgars Rinkevics államfő ma egyeztet a parlamentbe jutott pártok képviselőivel, majd ezt követően adhat kormányalakítási megbízást. A választási részvétel ugyanakkor negatív rekordot döntött: a szavazásra jogosultak mindössze 51,8 százaléka járult az urnákhoz. Szociológusok ezt részben a politikai pártokba vetett bizalom csökkenésével magyarázták.
(MTI)
