Nyakunkon az újabb háború

Miközben az Izraeli Védelmi Erők (IDF) már napi szinten határokon átnyúló tűzpárbajba keverednek a Hezbollah libanoni iszlamista militáns csoporttal, a Jerusalem Post vezércikke szerint a két fél már de facto háborúban áll. Izrael Katz izraeli külügyminiszter kedden arra figyelmeztetett, hogy hamarosan döntés születik a Hezbollah elleni háborúról, és az X-en azt írta: "Egy totális háborúban a Hezbollah megsemmisül, és Libanon súlyos csapást szenved".

Egyre veszélyesebb drónok

Erre a súlyos figyelmeztetésre azután került sor, hogy a libanoni militáns csoport nyilvánosságra hozott egy drónvideót, amelyen katonai és polgári helyszíneket mutattak be célpontként több izraeli városban - köztük Haifában - a hónapok óta tartó, egyre intenzívebb határokon átnyúló támadásokat követően. A hadsereg eközben közölte, hogy "jóváhagyta és érvényesítette" a libanoni offenzíva műveleti terveit.

A drón-felvételek rámutattak, hogy Izraelnek egyre nagyobb nehézségei vannak a Hezbollah által jelentett drónfenyegetés kezelésében, beleértve több olyan incidenst, amikor a beérkező drónokat nem észlelték az izraeli légvédelmi rendszerek. A Hezbollah többféle taktikát alkalmaz annak érdekében, hogy elkerülje drónjai észlelését, beleértve az alacsonyan- és a több csatornán való repülést, hogy elkerülje a zavaró technológiát.

A felvételek nyilvánosságra hozatala egybeesett Amos Hochstein amerikai nagykövet libanoni látogatásával, miután előző nap magas rangú izraeli tisztviselőkkel, köztük Netanjahu miniszterelnökkel találkozott. Bejrútban Hochstein a Hezbollah és az izraeli erők között a gázai háború kezdete óta dúló, határokon átnyúló tűzpárbaj "sürgős" enyhítésére szólított fel.

A Hezbollah a gázai háború kezdete óta támadja Izraelt, mondván, hogy abbahagyja, amint Izrael leállítja katonai műveletét az enklávéban. Az amerikai tisztviselők és elemzők minden egyes nappal egyre jobban aggódnak amiatt, hogy Izrael és a Hezbollah háborúba kezd.

Izrael indítékai az eszkalációra

A Hezbollah nemrég fokozta támadásait, miután az izraeli hadsereg a múlt héten szándékosan megölte egyik magas rangú parancsnokát. Egy teljes körű katonai konfliktus északon Netanjahu kormányát is erősíti, amelynek szélsőjobboldali elemei Dél-Libanon invázióját követelik.

Izraeli részről az eszkaláció csábító, mivel az véget vetne az erősen felfegyverzett síita mozgalom jelentette fenyegetésnek. És ott van az északon élő, hónapok óta evakuált izraeliek nyomása, valamint a Hezbollah rakétái által okozott tüzek képei, amelyek táplálják a bosszúvágyat.

Amellett, hogy több, mint 120 ezer libanoni lakost telepítettek ki a határ menti városokból, ezek a napi rendszerességű és egyre intenzívebbé váló, egymás elleni összecsapások mintegy 100 ezer izraeli állampolgár evakuálását okozták országuk északi városaiból, és ők ma már erőteljes lobbierőt képeznek a Hezbollahhal szembeni kemény vonal mellett. Az izraeliek egyre inkább úgy vélik, hogy nemcsak a Hamász, hanem a Hezbollah legyőzése is helyreállítja biztonságérzetüket.

Irán visszafogott

Míg az iráni politikai és katonai vezetés hajlik arra, hogy a Hezbollahot használja fel arra, hogy elterelje az Izraeli Védelmi Erők figyelmét Gázáról, Teherán nem tűnik érdekeltnek abban, hogy a Hezbollah és Izrael között totális háború alakuljon ki, ami kiválthatná az Egyesült Államok katonai szerepvállalását a konfliktusban.

Az Iszlám Forradalmi Gárda médiája, például a Mashregh News továbbra is hangsúlyozza a Hezbollah rakétaarzenáljának méretét és hatékonyságát, azt állítva, hogy az hatékonyan elriasztja a Dél-Libanon elleni izraeli inváziót. A Qudsz Erők második számú parancsnoka, Mohammad Reza Fallahzadeh dandártábornok úgy tűnik, egyetért ezzel. Az 1980-88-as iráni-iraki háború mártírjainak emlékére rendezett ünnepségen Fallahzadeh azt állította, hogy "az ellenség nem érte el egyetlen célját sem", és "a cionista rezsim meggyengült az október 7-i, Al-Aksza elárasztása hadművelettel".

Ha a tárgyalások kudarcot vallanak

De tud-e Izrael egyszerre két fronton küzdeni? Ez egy fontos kérdés, mivel egy dél-libanoni háború más nagyságrendű lenne, mint az Izrael által a Gázai övezetben folytatott háború, amelynek máig nincsen ismert exit-stratégiája és amely már most sem éri el a céljainak többségét.

Ehhez a kérdéshez járulnak az izraeli belpolitika kérdései: Netanjahu miniszterelnöké, aki úgy tűnik, hogy örömmel eszkalál mindenféle nyilvánvaló politikai stratégia nélkül; valamint egy olyan társadalomé, amely feszültségben van a túszok megmentését célzó megállapodást követelők és a harcias szélsőjobboldal között. A háborús kabinet hétfői feloszlatása is ezt a feszültséget tükrözi, mivel Netanjahu nem hajlandó bevonni a szélsőjobboldaliakat a kabinetbe.

Belső és külső akadályok

A Hezbollah már nem élvez olyan támogatást a közvéleményben, mint amilyet a 2006-os háborúban élvezhetett, és a libanoniak széleskörűen elutasítják az Izrael elleni háborút. A belső vitáktól, megosztottságtól és a tekintélyével kapcsolatos kétségektől meggyengült, valamint az országban továbbra is fennálló politikai vákuumtól szenvedő ideiglenes libanoni kormány azonban nem tudja ellenőrizni a Hezbollahot. A kormány anyagilag és diplomáciailag is képtelen kezelni a Hezbollah akcióiból eredő háborús helyzetet.

Az ország a padlón

A libanoni nép romló pénzügyi és életkörülményei szinte lehetetlenné teszik, hogy Libanon vállalja az Izraellel való katonai konfrontáció terhét. Az izraeli katonai vezetők azzal fenyegetőznek, hogy egy esetleges konfliktus esetén elpusztítják a libanoni infrastruktúrát. Egy ilyen esemény csak tovább súlyosbítaná a libanoni polgárok szenvedéseit, akik már így is küzdenek nemzetük folyamatosan romló állapotával.