Hétfőn Berlinbe utazott Orbán Viktor miniszterelnök, ott beszélgetett vele Gabor Steingart német újságíró, a The Pioneer podcast alapítója. A teljes beszélgetést hétvégén lehet meghallgatni, de egy részleteket már most megjelentettek a német Focusban. Steingart kiemelte, hogy a beszélgetést előzetes feltételek és utólagos engedélyezés nélkül folytatták le.
Fotó: MTI
A beszélgetésben arra a felvetésre, hogy Orbán Viktor az egyetlen európai döntéshozó, aki Donald Trump győzelméért szorít az amerikai választásokon, a miniszterelnök azt mondta: „Csak én vagyok az egyetlen, aki nyíltan reménykedik. Mivel ez nem a mainstream álláspont, más politikusok titokban tartják a véleményüket.”
Orbán Viktor úgy látja: Donald Trump győzelme jó lenne Európának. „Csak két jelölt van. Mindkettőnek négy éve volt arra, hogy tegyen valamit. Az egyiknek elnökként, a másiknak alelnökként. Ha megnézzük az eredményeiket, nyilvánvaló, hogy Trump sokkal jobb volt, különösen európai szemszögből, mert ő lezárta a konfliktusokat. Nem indított új háborút, és igyekezett mindenhol békét teremteni, még a világ legbonyolultabb régiójában, a Közel-Keleten is. Európai szemszögből Trump a mi legjobb jelöltünk” – fogalmazott a kormányfő, aki arra a felvetésre, hogy Donald Trump az amerikai gazdaság védelmét képviseli a külföldi versenytársakkal szemben, így jó eséllyel magas vámokra számíthatnának az európai importőrök, azt mondta: fel kell készülni az intenzív tárgyalásokra, az Európai Unió és az Egyesült Államok érdekei nem esnek egybe automatikusan. „A kérdés az, hogy mi, európaiak képesek vagyunk-e eléggé képviselni saját érdekeinket” – tette hozzá.
Szóba került Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is, akivel nemrégiben alaposan kiosztották egymást az Európai Parlamentben.
Orbán Viktor szerint a konfliktus akkor kezdődött, amikor világossá vált számukra, hogy az Európai Bizottságról alkotott elképzeléseik nem egyeznek. A miniszterelnök azzal érvelt, hogy a Bizottságot korábban a szerződések és így a nemzetállamok őrzőjének tekintették, politikailag semleges volt. „Most viszont egyre inkább politikai jelleget ölt. A támadása ellenem ennek bizonyítéka volt. Ez egy közvetlen politikai támadás volt, amely azt mutatja, hogy a Bizottság politikai testületté vált” – mondta Orbán Viktor.
„Egyetlen európai nyelven sem egyenlő a béke a kapitulációval, és a szuverenitás a megszállással” – idézte Ursula von der Leyen a múlt heti EP-vitán Orbán Viktornak szegezett szavait Ukrajnával kapcsolatban a riporter, mire Orbán Viktor azt mondta: „A kérdés az, hogy egy háborút nyerni vagy veszíteni akarunk. Most veszítünk, és valakinek felelősséget kell vállalnia ezért. Úgy viselkedtünk, mintha a saját háborúnk lenne, és most veszítünk.”
Arra a kérdésre, hogy miből gondolja Orbán Viktor, hogy a Nyugat vesztésre áll, a miniszterelnök úgy fogalmazott: „Meglep, hogy Németországból nem nyilvánvaló, hogy veszítünk. Ha megnézzük a frontvonal katonai helyzetét és a két hadviselő fél cselekvőképességét, akkor nyilvánvaló, hogy jelenleg a vesztesek oldalán állunk.”
Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való találkozása is szóba került, Orbán Viktor elismételte, hogy javasalata az ukránoknak és Putyinnak is a tűzszünet volt. „Sem Kijev, sem Moszkva nem elégedett ezzel az ötlettel. Mindketten azt hiszik, hogy az idő az ő oldalukon áll. Ez volt az oka annak, hogy Kínába és az Egyesült Államokba utaztam” – mondta. A riporter felvetette, hogy az ő édesapja 1956-ban diákként részt vett a fegyveres ellenállásban. „Oroszok ellen harcolt, Magyarország függetlenségéért. Hogyan magyarázná meg neki és a többi felkelőnek, hogy ma az oroszokkal barátkozik ahelyett, hogy az ukránokkal harcolna a szabadságért?” – vetette fel.
„Nem akarok különböző témákat összekeverni. 1956 Magyarország történetének egyik legbátrabb, legcsodálatosabb pillanata volt, még ha akkor el is árult minket a Nyugat… De az ukrán kérdés teljesen más” – válaszolta Orbán Viktor.
A ripoter szerint közös elem a szabadságért folytatott harc, a magyar miniszterelnök azonban azzal érvelt, hogy Magyarország soha nem volt része a Szovjetuniónak. „Magyarország területén soha nem volt orosz nyelvű közösség” – magyarázta és hozzátette: Ukrajna egy évszázadok óta vitatott terület. „De egy tény vitathatatlan: megsértették a nemzetközi jogot. Oroszország inváziót indított Ukrajna ellen, amely egy független állam” – szögezte le.
„Ön is harcolt volna a magyar forradalmárok között a szovjet hadsereg ellen?” – kérdezte az újságíró, mire Orbán Viktor azt mondta, hogy természetesen az első sorban harcolt volna.
Sőt, kérdésre azt mondta, lőtt is volna. „Ha az oroszok minket támadtak volna meg, természetesen az oroszokra lőttem volna” – mondta Orbán. Beszélgetőpartnere felvetette, hogy többen figyelnének rá, ha nem mindig olyan kemény, gyakran engesztelhetetlen hangot ütne meg, mivel a politikában és az életben is számít a hangnem. Majd egy amerikai szólást említett: „Ha gödörben vagy, hagyd abba az ásást.”
„Egyetértek ezzel. Csak: Én nem vagyok gödörben, én a csúcson vagyok” – válaszolta Orbán Viktor.
Egyre biztosabb, hogy a korábban tervezett 50 ezerhez képest nagyobb lehet a ténylegesen elküldöttek száma.
