Ma kezdődik az EU-csúcs, az uniós kormány- és államfők idei utolsó előtti találkozója Brüsszelben.
Miről lesz szó?
Az Európai Tanács honlapján elérhető napirend szerint az alábbi témákat vitatják majd meg a tagállami vezetők: Ukrajna, Közel-Kelet, migráció, európai szemeszter (az uniós gazdaság- és szociálpolitikák összehangolása, országspecifikus ajánlások), a klímaváltozás és a biodiverzitás ügye, valamint a külügyek.
Migráció tekintetében fordulat látszik körvonalazódni az uniós politikában: a tagállamok sorra jelentik be a szigorításokat, Olaszország például e héttől kezdve nem Olaszországba, hanem albániai táborokba szállítja a Földközi-tengeren kimentett bevándorlók jelentős részét. Ez a modell a mostani csúcson is terítékre kerülhet.
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
A Közel-Keleten eközben ismét egyre súlyosabb a helyzet, nemcsak Libanonban, hanem Gázában is, ahol Izrael újabb offenzívát indított. A napokban ismét súlyos légicsapások érték az ottani civileket, az Egyesült Államok pedig 30 napot adott a zsidó államnak arra, hogy növelje a beengedett segélyek mennyiségét, különben megvonja tőle a katonai támogatás egy részét. Segélyszervezetek rendszeresen vádolják éheztetéssel az izraeli vezetést, amit az tagad.
Az EU Libanonban és Gázában is azonnali tűzszünetre szólítja fel a szemben álló feleket hozzátéve, hogy a Gázai övezetben sürgős humanitárius segítségre lenne szükség.
Terítéken Zelenszkij győzelmi terve
Ami Ukrajnát illeti, a vezetők megvitatják majd a fronton történt fejleményeket – ebből a szempontból nem alakult jól az idei év az ukrán hadsereg számára –, áttekintik az ukrajnai fegyverszállítások és egyéb támogatások állását és a lefoglalt orosz vagyonokból származó bevételek felhasználását, valamint – tekintettel a közelgő télre – a folyamatos orosz rakétatámadások által sújtott ukrán energiaszektor és kritikus infrastruktúra erősítését.
„Az EU továbbra is elkötelezett az igazságos és tartós béke mellett Ukrajnában” – áll az uniós dokumentumban.
A csúcson részt vesz majd Volodimir Zelenszkij is, aki – miután a tengerentúlon ezt már megtette – a tagállami vezetőknek is prezentálja majd az úgynevezett győzelmi tervét. Ennek része – mint az ukrán parlamentben tartott tegnapi beszédéből kiderül – többek között Ukrajna azonnali meghívás a NATO-ba, a védekezés megerősítése és a háború visszavitele Oroszország területére, valamint nem nukleáris stratégiai fegyverek telepítése Ukrajnába az elrettentés céljából.
Az ukrán elnök a csúcs előtt Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével tartott közös doorstep sajtótájékoztatóján arra figyelmeztetett, hogy a télre való felkészülés jegyében Ukrajnának sürgős segítségre van szüksége a légvédelemben.
„Sokat segítettek a saját gyártásban készült drónok és az elektronikai hadviselés rendszerei. Több pénzre van szükségünk ehhez, részben az orosz vagyonelemekből” – mondta a Politico híradása szerint.
Idén júliusban először fordult elő, hogy a Bizottság a befagyasztott orosz vagyonelemek befektetéséből származó profitból Ukrajnának vásárolt fegyvereket.
Charles Michel arról beszélt, hogy „ameddig csak szükséges”, kitartanak Ukrajna mellett, a mostani csúcson pedig azt vizsgálják meg, hogy miként tudják felgyorsítani a támogatásokat. Kitért arra is, hogy „Ukrajna jövője az EU-ban van”.
Alexander De Croo belga miniszterelnök az úgynevezett győzelmi tervre reagálva azt mondta, hogy Ukrajna biztosan a NATO-tagja lesz, de ezt nehéz megvalósítani addig, amíg zajlik a háború. Céldátumot nem említett.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök szintén arról beszélt, hogy támogatja Ukrajna NATO-tagságát. Josep Borrell uniós külügyi főképviselő pedig kijelentette, hogy fel akarja szabadítani az Európai Békekeret blokkolt pénzeit és még több fegyverrel támogatná Ukrajnát.
Ebben a tekintetben (is) nagy viták várhatók Orbán Viktorral, aki – mint a brüsszeli portál fogalmaz – másfél éve blokkol összesen 6,6 milliárd eurót, amelyet szintén ukrajnai fegyverszállításokra fordítana az EU.
Orbán Viktor újabb csatái
A magyar kormányfő közösségi oldalán „melegített be” a csúcsra, ahol szerinte „három nagy csata” vár rá.
Az első ütközet az ukrajnai háború ügyében lesz. A magyar miniszterelnök rémisztőnek nevezte Zelenszkij győzelmi tervét, és azt szorgalmazza, hogy „az Európai Unió változtassa meg a mostani stratégiáját”, különben „elveszítjük ezt a háborút.”
Szerinte a rosszul megtervezett stratégiáért elsősorban Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét terheli a felelősség.
Orbán Viktor szerint ”még több veszélyes fegyver” és „nagy hatótávolságú fegyverek” helyett „békestratégiára” kell váltani, ami tűzszünetet és béketárgyalásokat jelent. Azt sürgeti majd, hogy Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök „minél hamarabb kezdjen tárgyalni az oroszokkal”.
A második csata a migráció ügyében lesz Orbán Viktor szerint. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy „Magyarországot azért büntetik, mert megvédi az Unió határait" (ezzel a 200 millió eurós menekültügyi bírságra utalt). Ugyanakkor szerinte „egyre több ország ismeri el, hogy migrációs krízis van, változtatni kell”.
A harmadik csata pedig gazdasági témában lesz: a miniszterelnök szerint ugyanis a „bürokraták” adóemelés mellett a rezsicsökkentés eltörlését, a nyugdíjrendszer átalakítását és a 13. havi nyugdíj eltörlését követelik, mindezt azonban ő nem fogadja el.
Orbán Viktor csatázós kedvében van: múlt héten az Európai Parlamentben tartott vita előtt csihi-puhit emlegetett közösségi oldalán, a heves szócsatákat hozó fellépése utáni bejegyzéseiben pedig „csörtéről" és „rock and roll”-ról írt, hozzátéve: „Jó mulatság, férfimunka volt”.
6,25 százalék az új alapkamat. 
