6p

Új módszerrel szabna gátat az olasz kormány az illegális bevándorlásnak: a Földközi-tengerből kimentett férfiakat  mostantól nem Olaszországba, hanem Albániába viszi. Ez érdemi szigorítás az eddigi gyakorlathoz képest, de messze elmarad például az ausztrál bekeményítéstől. Nagyító alatt ezúttal az illegális migráció elleni küzdelem.

Útnak indult hétfőn az első olyan hajó, amely a Földközi-tengerből kimentett illegális bevándorlókat szállítja a múlt héten megnyílt albániai befogadóközpontokba. A migránsok Schengjin kikötőjében érnek majd partot várhatóan szerda reggel, ahonnan Gjaderba, egy korábbi albán légibázis helyén lévő táborba viszik majd őket.

Célállomás: Olaszország helyett Albánia

A hajó fedélzetén összesen 16 menedékkérő férfi tartózkodik: 10 Bangladesből, 6 pedig Egyiptomból érkezett az olasz belügyminisztériumnak a The Guardian által idézett tájékoztatása szerint. Mindannyian Líbiából indultak útnak, és az olasz parti őrség mentette ki nemzetközi vizeken.

Mindez egy új éra kezdetét jelzi vagy jelezheti a földközi-tengeri illegális migráció elleni küzdelemben: az érkezők egy jelentős része ugyanis – az eddigi gyakorlattal ellentétben – nem jut be automatikusan Olaszországba (azaz egy EU-tagállamba), hanem egy EU-n kívüli országban kell megvárnia a menekültkérelmének elbírálását.

Illegális bevándorlók Spanyolországban,  a Kanári-szigetekhez tartozó Tenerifén 2024. szeptember 17-én  – őket Olaszország már nem engedné be
Illegális bevándorlók Spanyolországban, a Kanári-szigetekhez tartozó Tenerifén 2024. szeptember 17-én – őket Olaszország már nem engedné be
Fotó: MTI/EPA/EFE/Alberto Valdés

Az "egy jelentős része" kitétel azért fontos, mert az új szabályozás az úgymond egészséges férfiakra vonatkozik. A gyerekek, a nők és a védelemre szoruló férfiak – akik betegséggel küzdenek vagy bántalmazottak – továbbra is Olaszországban szállhatnak partra.

Emellett feltétel az is, hogy az adott személy egy, az olasz kormány által biztonságosnak minősített országból származzon. A listán szereplő országok számát nemrég bővítették ki 16-ról 21-re, és olyan államok szerepelnek rajta, mint Egyiptom, Tunézia, Elefántcsontpart vagy éppen Banglades. A biztonságos országokból csak tavaly 56,5 ezren érkeztek illegálisan Olaszországba.

Az elrettentés eszköze

Az új rendszer célja nemcsak az, hogy az illegális bevándorlók ne léphessenek be Olaszországba, hanem az is, hogy eleve ne keljenek útnak – hiszen miért kockáztatnák az életüket, ha nincs ott mögötte (vagy csak nagyon halványan) a bejutás ígérete a „Paradicsomba”?

„A leghasznosabb eleme ennek a projektnek, hogy különleges eszközként szolgálhat az Európát elérni kívánó illegális migránsok elrettentésére” – mondta Giorgia Meloni még júniusban.

Az olasz miniszterelnök úgy véli, hogy a modellt számos más ország is átveheti, és akár az „EU strukturális megoldásának a részévé” válhat a migrációs krízissel kapcsolatban.

Meloni tavaly novemberben kötött megállapodást a táborok létrehozásáról Edi Rama albán miniszterelnökkel. Az olasz kormány magára vállalta a működtetési költségeket: öt év alatt 670 millió euróba kerül neki a projekt. Az olasz miniszterelnök pedig ígéretet tett arra, hogy minden tőle telhetőt megtesz majd Albánia EU-csatlakozásának elősegítése érdekében.

Talán nem véletlen, hogy az EU épp ma nyitotta meg a csatlakozási tárgyalások első fejezetét a balkáni országgal.

Meloni – aki a szélsőjobbos gyökerekkel rendelkező, de az elmúlt években középre húzó Olaszország Fivérei párt elnöke is egyben – már hosszú ideje szorgalmazza, hogy meg kell állítani a Földközi-tengeren embercsempészek közreműködésével zajló migrációt.

Régebben – még jóval a hatalomra kerülése előtt – arról beszélt, hogy Olaszországnak vissza kellene telepítenie a migránsokat a származási országukba, és aztán „el kellene süllyesztenie a hajókat, amelyek megmentették őket”, valamint tengeri blokádra hívott fel Észak-Afrikával szemben.

A 2010-es évek közepén-végén egyébként nemcsak Meloni javasolt ilyen vagy hasonló megoldásokat (az Európába igyekvők visszafuvarozását Észak-Afrikába és elhelyezésüket ottani táborokban), hanem például Sebastian Kurz egykori osztrák külügyminiszter (később kancellár) vagy éppen Orbán Viktor is.

Felsült migrációs politika

Az „albán megoldás” félúton van az akkori követelések és az eddigi gyakorlat között. Az érkezőket nem viszik vissza Észak-Afrikába, ugyanakkor egy jelentős részüket nem engedik be az EU-ba. Előzetes jelzések szerint havonta maximum 3 ezer bevándorlót szállíthatnak Albániába.    

Hogy mi lesz velük, az attól függ, hogy miként bírálják el menedékkérelmüket az olasz hatóságok. Ha elfogadják, akkor bebocsátást nyernek Olaszországba, ha elutasítják – túlnyomó többségükre ez a sors vár, hiszen biztonságos államból érkeznek –, akkor őrizetbe veszik őket, és valószínűleg visszaküldik őket a származási országba.

Emberjogi szervezetek mindenesetre bírálták a megállapodást arra hivatkozva, hogy sérülnek a menedékkérők jogai. Az EU ugyanakkor hallgatólagosan beleegyezett a dealbe.

Az mindenesetre tény, hogy az eddigi módszerekkel – egyezmények észak-afrikai országokkal az embercsempészek feltartóztatására, támogatások juttatása – sem Olaszország, sem az EU nem tudta kezelni az illegális migrációt.

Az Európai Bizottság statisztikái szerint 2020 és 2023 között folyamatosan nőtt az így Európába érkezők száma, amely csak idén mutat ismét csökkenést.

Kőkemény ausztrálok

Az emberi jogokra hivatkozó uniós migrációs politika egyébként még mindig feltűnően nagyvonalú – mondhatnánk azt is, hogy naiv –, például a hagyományosan szigorú japán vagy éppen ausztrál bevándorláspolitikához képest.

Ausztrália 2013-ban hirdette meg az emberi jogi szervezetek által szintén kritizált, de jelenleg is érvényben lévő és sikeres Szuverén Határok Műveletet: ennek értelmében mindenkit – férfiakat, nőket és gyerekeket –, aki illegális vízi úton próbál bejutni az országba, visszaküldenek a kiindulási pontra, a származási országába vagy egy Ausztrálián kívüli migránstáborba.

Az ausztrálok szerint náluk „nulla esélye van az illegális migrációnak”.

Vagy ahogy anno a művelet akkori vezetője, Angus Campbell tábornok mondta az elhíresült (és szintén vitatott) videójában: „Ha vízum nélkül, csónakon próbálsz bejutni, Ausztrália soha nem lesz az otthonod.”

A Nagyító további cikkeit itt olvashatják.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Kellemetlen találatot vihettek be az ukránok
Privátbankár.hu | 2025. június 28. 16:14
Négy harci gépet is eltalálhattak.
Nemzetközi Családi biznisz: Donald Trump fia nem akármilyen tervvel állt elő
Privátbankár.hu | 2025. június 28. 15:41
Családban marad.
Nemzetközi Izraeli csapások érték Gázát – több ember meghalt
Privátbankár.hu | 2025. június 28. 14:55
Legalább 49 halálos áldozata van az izraeli légicsapásoknak Gázában
Nemzetközi Nem akárki érkezett meg Zelenszkijhez
Privátbankár.hu | 2025. június 28. 13:51
A lengyel elnök elutazott.
Nemzetközi Ott ólálkodott egy orosz gép, ahol nem kellett volna
Privátbankár.hu | 2025. június 28. 13:14
Nem sértette meg a légteret.
Nemzetközi Furcsa üzenetet küldtek Putyinnak – Orbán Viktor neve is előkerült
Privátbankár.hu | 2025. június 28. 12:24
Elképesztő gondolati ívvel indokolt a német kancellár.
Nemzetközi Leszámolnának a zsoldosokkal Magyarország szomszédjában
Privátbankár.hu | 2025. június 28. 08:58
Törvénymódosításra készül Románia.
Nemzetközi Mi történik Gázában? Vizsgálódnak a civilekre lövő katonák miatt
Privátbankár.hu | 2025. június 28. 08:25
Az IDF lehetséges háborús bűncselekményeket vizsgál.
Nemzetközi Lemondott a görög migrációs miniszter korrupciógyanú miatt
Privátbankár.hu | 2025. június 27. 19:45
Makisz Voridisz pénteken lemondott, miután az Európai Unió vizsgálatot indított a görög gazdálkodóknak nyújtott támogatások visszaélésszerű felhasználása ügyében, de tagadott mindenféle szabálytalanságot.
Nemzetközi A horvát nyugdíjak nagy emeléséről döntöttek Zágrábban
Privátbankár.hu | 2025. június 27. 18:15
A horvát parlament pénteken elfogadta az új nyugdíjbiztosítási törvényt, amely szerint a kormány mandátumának végéig a jelenlegi 645 euróról 800 euróra (mintegy 257 ezer forintról 319 ezer forintra) emeli az átlagnyugdíjat, továbbá 13. havi nyugdíjat vezet be.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG