6p

A hétvégi német tartományi választásokon két outsider párt tört előre, amelyek jelentősen szigorítanák a bevándorlást. Az Alternatíva Németországért (AfD) és a Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) szárnyalása figyelmeztető jel a politikai elitnek: a tömeges bevándorlás okozta problémákat nem lehet többé a szőnyeg alá söpörni. Nagyító alatt ezúttal két választás és ami mögöttük van.

„A migráció az, te hülye! Ezt ordítja a szászországi és türingiai választás kimenetele Olaf Scholz kormánya arcába”, írta az egyik legpatinásabb német lap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung egyik kiadója, Berthold Kohler a vasárnapi választás másnapján, felhasználva Bill Clinton egykori kampánytanácsadójának, Jim Carville-nek a híres mondását (A gazdaság az, te hülye!).

Megbüntették Berlint

Szerinte „annyira kegyetlenül, kollektíven még soha nem büntették meg” a választók a német szövetségi kormányt, mint tették azt most a szociáldemokrata-liberális-zöld kormánykoalícióval (hozzátéve ugyanakkor az AfD radikalizmusára utalva azt is, hogy „az eredmény minden demokrata számára figyelmeztetés kell hogy legyen.”)  

És valóban: a három kormányzó párt iszonyatos pofont kapott a keletnémet választóktól.

A szociáldemokratákra Türingiában a választók mindössze 6,1 százaléka szavazott, a Zöldek és a liberálisok pedig be sem kerültek (!) a tartományi parlamentbe 3,2, illetve 1,1 százalékos eredményükkel.

Árnyalatnyival jobban, de összességében szintén tragikusan szerepelt a kormánykoalíció Szászországban, ahol a szociáldemokraták (7,3 százalék) mellett még a Zöldek (5,2 százalék) vitték át az 5 százalékos bejutási küszöböt. A liberálisoknak (0,9 százalék) erre esélyük sem volt.

A választás két nagy nyertese – a Kereszténydemokrata Unió (CDU) mellett – a politikai spektrum ellentétes végén található, de részben azonos üzeneteket hangoztató AfD és a BSW lett.

Az AfD két társelnöke, Alice Weidel és  Tino Chrupalla – Türingiában már ők a legerősebbek
Az AfD két társelnöke, Alice Weidel és Tino Chrupalla – Türingiában már ők a legerősebbek
Fotó: MTI/EPA/Filip Singer

Az AfD Türingiában a voksok harmadát begyűjtve toronymagasan nyerte a választást – a II. világháború óta most először győzött egy olyan párt tartományi választáson, amelyet elemzők általában a populista, radikális vagy szélsőjobboldali jelzővel illetnek. (A párt viszont liberális-konzervatív, valódi alternatívát kínáló, demokrata és patrióta politikai erőként definiálja magát.)

Szászországban a szavazók szintén csaknem harmada (30,8) szavazott rá, amivel mindössze 1,3 százalékponttal szorult a CDU mögé.

Komoly sikert ért el a BSW is, amelyet bő egy éve alapított az egykor a radikális baloldalhoz sorolt Sahra Wagenknecht. A BSW Türingiában és Szászországban is a harmadik helyet szerezte meg 15,8,  illetve 11,8 százalékkal.

Az AfD valószínűleg egyik tartományban sem fog hatalomra kerülni, mivel előzetesen az összes parlamenti párt kizárta az együttműködést vele. A BSW ugyanakkor királycsináló szerepbe kerülhet, és ennek szövetségi szinten is megkérheti a politikai árát.

Wagenknecht előzetesen már jelezte, hogy az együttműködés feltétele többek között az ukrajnai német fegyverszállítások korlátozása, valamint az amerikai középhatótávolságú rakéták németországi telepítésének megtiltása.    

Sahra Wagenknecht pártja, a BSW is berobbant vasárnap
Sahra Wagenknecht pártja, a BSW is berobbant vasárnap
Fotó: MTI/EPA/Filip Singer

De miért fontos ez a két választás Németország – sőt akár egész Európa – szempontjából? Azért, mert a polgárok nem szimplán tartományi kormányt választanak, hanem közvetve a szövetségi kormány munkáját is értékelik – ha úgy tetszik, üzennek Berlinnek. Most az egyik fő üzenet pedig – ne szépítsük – egyértelmű: elég volt a(z illegális) migrációból!

Migráció és bűnözés mit mutatnak a számok?  

Azt, hogy ez a téma döntötte el a választásokat, nem csak a FAZ kiadója írta, hanem ezt állapította meg például a Forschungsgruppe Wahlen nevű elemzőintézet kutatása is. A közhangulatra pedig rányomta a bélyegét a másfél hete történt solingeni mészárlás: az észak-rajna-vesztfáliai városban egy szír menedékkérő három embert késelt halálra a „Sokszínűség ünnepén”, minden ok nélkül.

Persze ez nem jelenti azt, hogy itt az idő teli szájjal "migránsozni", ahogy a migránsokat szinte külön fajként kezelő magyar kormány teszi évek óta. Nyilván nem lehet általánosítani, és egyes emberek bűne miatt egy egész csoportot büntetni. És lehet érvelni amellett is, hogy a keretek közé szorított bevándorlásnak vannak előnyei is.         

Ugyanakkor ideje szembenézni azzal a ténnyel, hogy Németországnak igenis komoly problémát okoz az illegális migráció, amelyet – minden ígérete ellenére – a jelenlegi kormánykoalíció sem tud érdemben kezelni.      

A solingeni vérengzés ugyanis korántsem egyedi eset. „Az elmúlt hónapokban késes támadások egész sorozata történt, amelyeknek számos áldozata volt Németországban. (…) A solingeni terrorcselekmény óta abszolút nyilvánvaló: nem a kések jelentik a problémát, hanem azok az emberek, akik azzal szaladgálnak. Az esetek többségében menekültekről van szó, és többnyire iszlamista indíték áll a háttérben” – írta például Friedrich Merz, a CDU elnöke éleshangú üzenetében.

A statisztikák lesújtóak: arról már múlt héten írtunk a Német Szövetségi Bűnügyi Hivatal adataira hivatkozva, hogy Németországban tavaly a bűnelkövetéssel gyanúsítottak 41 százaléka nem német állampolgár volt.

A gyilkossággal és emberöléssel gyanúsítottak 44,  a nemi erőszakkal és más szexuális jellegű bűncselekménnyel gyanúsítottak 37, a rablással gyanúsítottak 46 százaléka volt külföldi állampolgár tavaly országos szinten. A bűnelkövetők között 2-3-szor nagyobb a külföldiek aránya, mint a társadalom egészében.

Ha pedig csak Észak-Rajna-Vesztfáliát nézzük, ebben a tartományban 2023-ban több mint 40 százalékkal 3500 fölé nőtt a közterületen elkövetett késelések száma. A gyanúsítottak 45 százaléka külföldi.         

„Mivel Nyugat-Németországból jövünk, ismerjük az érme másik oldalát is. Ott most is rengeteg a bűnözés, az erőszak”, mondta lapcsoportunk „Az utca embere” műsorában nemrég egy német turista, aki kvázi megvédte a magyar migrációellenes politikát.

A magyar kormány végletekig lebutított migránsozása és teljes bezárkózása nyilván nem lehet példa, de a tömeges, szinte kontrollálatlan migráció megakadályozása logikus lépés, a problémákat pedig kár lenne tagadni.

Fordul a közhangulat 

Most Németországban is fordulni látszik a hajó: a tartományi választásokon három olyan párt – CDU, AfD, BSW – tarolt, amelyek különböző módon és hangsúlyokkal, de a migráció érdemi visszaszorítását és a menedékjoggal való visszaélés megszüntetését pártolják. Országosan már szintén a CDU és az AfD a legerősebb politikai erő – ez pedig ha nem is kizárólagosan, de jelentős részben a migrációs politikájuknak köszönhető.

Annak a pártnak tehát, amely sikeres akar lenni – és ez nem csak Németországra igaz –, nevén kell neveznie a problémát, és érdemi lépéseket kell tennie annak kezelésére, az emberek aggályainak csökkentésére.

A nagy kérdés, hogy felismerik-e ezt a mainstream politikai erők, vagy a probléma szőnyeg alá söprésével megágyaznak a radikálisabb pártok további térnyerésének.

A Nagyító többi cikkét itt olvashatják.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Szubjektív „Hát ez már most, enyhén fogalmazva, gusztustalan… ”– az utca embere a választási kampányról
Bózsó Péter - Izsó Márton Artúr | 2025. október 4. 16:51
Beindult a 2026-os tavaszi parlamenti választási kampány. Az utca emberét arról kérdeztük, hogy mit gondol, melyik párt nyer majd, milyen lesz az addig vezető kampány, és lesz-e Orbán Viktor-Magyar Péter vita.
Szubjektív A legírebb sziget, ahol több a whisky, mint az ivóvíz
Durucz Dávid | 2025. október 4. 06:01
„Van itt három templom, három iskola, hat kocsma és egy bolt, szóval rendben vannak a prioritások” – mondta kísérőnk Európa egyik legkülönlegesebb szigetén, Inishmore-on, ahová körülményes eljutni, de ahonnan lélekben hazatérni sokkal nehezebb. A Világjáró ezúttal Írország ősi részéről jelentkezik.
Szubjektív Miért kap adókedvezményt, akinek több Birkin táskája van, mint gyereke? Ez Viszont Privát
Csabai Károly – Havas Gábor – Herman Bernadett – Imre Lőrinc – Izsó Márton | 2025. október 3. 19:11
A héten ismertté váltak a kormány és a Tisza Párt egyaránt 5-5 pontból álló azon kérdései, amelyekre várják a választópolgárok reakcióit. Az Ez Viszont Privát legújabb adásában ezek mentén beszélgetett Csabai Károly főszerkesztő, Herman Bernadett főmunkatárs és Imre Lőrinc újságíró. Például az édesanyák és a fiatalok adómentességéről, a társasági adóról, valamint arról, hogy Magyar Péter már az egymilliárd forint feletti vagyonokat is megadóztatná. 
Szubjektív Dübörög az orosz befolyásolási gépezet – Magyarországra is gyakorolnak Csehországban és Moldovában?
Litván Dániel | 2025. szeptember 28. 18:16
Álhírek öntik el Csehországot és Moldovát, de valós erőszakba is át-átcsap már az orosz hibrid és információs hadviselés szerte Európában. Felkészül: Magyarország? Jegyzet.
Szubjektív A tömegturizmus tépázza, de még állja a sarat a világ egyik legeredetibb városa
László Éva Lilla | 2025. szeptember 27. 06:01
Aki térre, tisztaságra és andalgós városnézésre vágyik, ne Velencét válassza egy hosszabb vakáció színhelyéül. Aki viszont imádja a pezsgést, nem rettenti el a szelfiző turistatömegek nyomakodása, és szívesen barangol a csatornák mentén, jól teszi, ha előre felkészül: mit hol tud megvenni, megenni és megtenni. Főleg, ha gyerekekkel érkezik. A Világjáró e heti állomása Velence, ahol pár napos gasztronómiai és kulturális „ámokfutás” során legalább egy hónapra való impulzust gyűjtöttünk. 
Szubjektív A királyság nukleáris védőernyő alá húzódik
Káncz Csaba | 2025. szeptember 22. 10:07
Szaúd-Arábia új védelmi paktuma Pakisztánnal jelzi a kapcsolatok történelmi mélyülését, és jól mutatja, hogyan alakítják át a változó közel-keleti törésvonalak, az USA habozása és Irán árnyéka a Perzsa-öböl menti térség biztonságát. Jelenleg arra utalnak a jelek, hogy több ország is szeretne hasonló mechanizmusokat létrehozni Iszlámábáddal. Káncz Csaba jegyzete.
Szubjektív „Maximum a saját hazánkat kell megvédenünk” – az utca embere a lengyelországi dróntámadásról
Bózsó Péter - Izsó Márton Artúr | 2025. szeptember 20. 10:21
Egyre fokozódik a feszültség a NATO és Oroszország között, miután múlt héten orosz drónok hatoltak be Lengyelországba. Ennek apropóján kérdeztünk járókelőket arról, hogy legyen-e ismét kötelező a katonai szolgálat itthon, mi a véleményük a hadikiadások a NATO által elvárt növeléséről, illetve küldjünk-e katonákat a NATO keretében Lengyelországba egy orosz támadás esetén, ha Varsó erre kérne minket?
Szubjektív Vulkánok, szakadékok, keselyűk földjén – poroszkálás Peruban
Eidenpenz József | 2025. szeptember 20. 06:01
A négy kilométer mély kanyontól a hat kilométer magas, havas tetejű vulkánokig, a múmiáktól a kondorkeselyűkig, a spanyol építészettől a teraszos földművelésig számos érdekességet rejt Arequipa tartomány. A Világjáró ezúttal Peru kevésbé ismert, déli részén járt.
Szubjektív Lefegyverző kampány: a Tisza nyakában lohol a Fidesz – Ez Viszont Privát
Bózsó Péter – Havas Gábor – Izsó Márton – Vég Márton – Wéber Balázs | 2025. szeptember 19. 19:01
A héten írtuk meg, hogy az első félévben 80 milliárdba került nekünk az a közmédia, amelynek híradója egy friss kutatás szerint is a kormánypárt kommunikációs céljainak van alárendelve. De mire lesz elég a fideszes médiahenger? Miért közelít a kormánypárt népszerűsége a Tiszáéhoz? Mire gyúrnak a Harcosok klubja edzőtáborában? Mennyire közügy Gyurcsány Ferenc magánélete? Mit mutatnak a friss KSH-s béradatok, és mi a valóság? Mi köze Hajdú B.-nek a NER-hez? És kik azok a dolgozó szegények? Erről is vitatkozott az Ez Viszont Privát e heti adásában Wéber Balázs vezető szerkesztő, valamint Bózsó Péter és Vég Márton újságíró.   
Szubjektív Válság az EU és Szerbia között: válaszúthoz érkeztek
Káncz Csaba | 2025. szeptember 16. 18:31
Nagyító rovatunkban ezúttal a Belgrád és Brüsszel közötti parázsló válságot vesszük górcső alá. Egy olyan időszakban, amikor az európai diplomaták nyakába szakadt az ukrajnai konfliktus, az egyre fenyegetőbb szerb krízis kezelése sok külügyminiszter számára másodlagos szempont. Pedig Belgrád egyre inkább rácsúszik arra az útra, amelyre Grúzia rátért – áldemokráciává válva, amelyre az EU-nak már nincs befolyása. Káncz Csaba jegyzete.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG