Ukrajna jövője szempontjából meghatározó – vagy legalábbis kívülről annak tűnő – diplomáciai körúton van túl Volodimir Zelenszkij: az ukrán elnök a héten Joe Biden amerikai elnökkel tárgyalt Washingtonban a Kijevnek szánt amerikai támogatás jövőjéről és az úgynevezett győzelmi tervről, illetve egyeztetett Kamala Harris demokratapárti és és Donald Trump republikánus elnökjelölttel is.
A vizit azért kiemelten fontos, mert az Egyesült Államok messze a legnagyobb fegyverszállítója Ukrajnának – az ukrán hadsereg képességei jelentős részben azon múlnak, hogy mikor és milyen hadieszközöket kap a tengerentúlról. Jelzésértékű volt, hogy Zelenszkij látogatást tett egy olyan pennsylvaniai üzemben is, amely az ukrajnai frontra is gyárt bombákat, lőszereket.
De mit ért el Zelenszkij az úttal, és mit nem?
Fotó: MTI/AP/Susan Walsh
Ami még várat magára
Ami Kijev szempontjából negatívum, hogy Joe Biden – a hivatalos közlések szerint – továbbra sem adott engedélyt amerikai rakéták “mélyen Oroszországban” történő bevetésére, annak ellenére sem, hogy tanácsadói egy része és egyes európai szövetségesek is erre sarkallták.
Konkrétan az ATACMS nevű nagy (mintegy 290 kilométeres) hatótávolságú rakétarendszerről van szó, amely Kijev szerint segíthetne az orosz ellátási láncok megsemmisítésében, valamint távolabb tolná az orosz erőket a határtól, és így megnehezítené számukra az ukrán területek támadását.
A Washington Post elemzése szerint az amerikai elnök attól tart, hogy egy ilyen lépés közvetlen összetűzéshez vezetne Oroszország és a Nyugat között. Szerdán Vlagyimir Putyin orosz gyakorlatilag nukleáris fenyegetést fogalmazott meg a Nyugat felé jelezvén, hogy Moszkva közös támadásként értelmezne egy nukleáris hatalom által segített támadást Oroszország ellen.
Biden amiatt is aggódik – írja az amerikai lap –, hogy Moszkva más konfliktuszónákban is visszaütne: például fegyvereket küldene a jemeni húszi milíciáknak, vagy „nukleáris know how”-t adna át Iránnak.
Amit már most elért
Jó hír viszont Zelenszkij számára, hogy az amerikai elnök továbbra is egyértelműen kiáll Kijev mellett, és újabb jelentős fegyverszállítmányt jelentett be – a további Patriot rakétarendszerek például Ukrajna légvédelmi képességeit fogják növelni.
Joe Biden további drónok és levegő-föld rakéták szállítását is megígérte, felajánlott egy nagy hatótávolságú, a támadó hadműveleteket segítő siklóbomba fajtát is (Joint Standoff Weapon), valamint arról is beszélt, hogy jövőre további 18 ukrán pilótát képeznek ki az F-16-osokra.
A most bejelentett szállítmányok felhasználják az amerikai Kongresszus által idén tavasszal megszavazott 60 milliárdos támogatási csomag még megmaradt, 7,8 milliárd dolláros részét. Ezt a forrást szeptember 30-ig kell felhasználni a lap szerint.
Dübörög a kampány
Zelenszkij dolgát nehezítette, hogy körútjára felfokozott belpolitikai hangulatban került sor. Bő egy hónap múlva ugyanis elnökválasztást tartanak az Egyesült Államokban, amely során Kamala Harris és Donald Trump között kell választaniuk az amerikaiaknak.
Kamala Harris egyértelműen támogatja Kijevet, sőt még arról is megpróbálta meggyőzni a Fehér Házat, hogy engedélyezze a nagy hatótávolságú fegyverek Oroszországon belüli bevetését.
Trump már jóval kevésbé ütött meg barátságos hangot Zelenszkijjel szemben – azzal vádolta meg például, hogy a pennsylvaniai gyárlátogatásával beleavatkozik a választásokba (Pennsylvania egy úgynevezett csatatér állam, ahol nyílt a verseny a két jelölt között.)
A republikánus jelölt korábban arról is beszélt, hogy megválasztása esetén „24 órán belül” véget vetne a háborúnak. Azt nem árulta el, hogy ezt miként tenné meg, de feltevések szerint erősen korlátozná vagy akár le is állítaná az amerikai fegyverszállításokat.
Ezzel összhangban pénteki találkozójukon pedig azt mondta, hogy itt az ideje befejezni a háborút. Szerinte Zelenszkijjel (akivel még elnökként komoly konfkliktusa volt) és Putyinnal is "nagyon jó kapcsolata" van, és megismételte, hogy választási győzelme esetén "nagyon gyorsan meg fogjuk oldani" a háborút.
Nem kell aggódnia Zelenszkijnek?
Ez azonban a jövő kérdése, jelenleg folytatódnak a fegyverszállítások. Sőt, Zelenszkijnek valójában a nagy hatótávolságú rakéták engedélye miatt sem kell aggódnia – erről Bendarzsevszkij Anton beszélt lapcsoportunk, a Klasszis Média podcastjában.
A posztszovjet térség szakértője szerint hamarosan meglesz az engedély a Nyugat részéről, „elvi szinten ezek a döntések már megvannak.”
Hozzátette: Ukrajna és nyugati támogatói fokról fokra lépik át Vlagyimir Putyin vörös vonalait, de ennek eddig nem lett semmilyen komoly következménye, és ilyesmi az említett rakéták engedélyezése után sem várható.
Szerinte az ukrán elnök újdonságot valójában nem tartalmazó győzelmi tervének (és egyben amerikai útjának) három célja volt: a háború napirenden tartása, valamint a nyugati fegyverek szállításának és Amerika támogatásának további biztosítása.
További részletek az alábbi videópodcastban:
A cseh központi bank 72,9 milliárd cseh korona (körülbelül 3,5 milliárd dollár, 1 korona=15,87 forint) veszteséggel zárta a tavalyi évet. 
