Bosznia-Hercegovina fővárosának lakosai a közösségi médiában arról posztolnak, hogy rengeteg rágcsáló úszkál a város központjában folyó Miljacka folyóban. A silány közszolgáltatásokhoz régóta hozzászokott szarajevóiak a túlcsorduló szemeteskonténerek és illegális hulladéklerakók fotóit is közzétették – valamint arról panaszkodtak, hogy a hatóságok nem takarítják el az elhullott állatokat a közterületekről, beleértve a játszótereket is.
Mindez remek környezetet teremt a patkányok számára. Az emberek esetében azonban a kép kevésbé rózsás – írja a BBC.
Az egészségügyi szakértők a szarajevói rágcsálópopuláció szabályozásának hiányát okolják a patkányok által terjesztett betegségek számának riasztó növekedéséért.
Ezen a héten 24 óra leforgása alatt az ország legnagyobb kórháza egy tucat leptospirózisos esetet jelentett. Ebben a hónapban folyamatosan nő a fertőzéses betegségek száma.
Fotó: Depositphotos
A betegség egyik beceneve, a patkányláz, a fertőzés fő vektorára utal. Általában rágcsálóvizelettel vagy -ürülékkel szennyezett víz vagy talaj útján terjed az emberre. A tünetek a fejfájástól és az izomfájdalomtól a tüdővérzésig terjedhetnek. A betegség akut formája, a Weil-kór sárgaságot és akár veseelégtelenséget is okozhat.
A szarajevói helyi hatóságok járványt hirdettek, ami lehetővé tette a rendkívüli intézkedések bevezetését, beleértve a régóta esedékes takarítást. Fertőtlenítőszerekkel felfegyverzett plusz önkormányzati dolgozókat vezényeltek ki a város közterületein a „tavaszi nagytakarítás” elvégzésére, miközben további szemétszállítást is szerveznek. Az iskolákat arra utasították, hogy tisztítsák meg játszótereiket, nyírják le a füves területeket, és ellenőrizzék a pincéiket patkányok után kutatva.
A jelenlegi, mindent magában foglaló megközelítés szöges ellentétben áll az elmúlt két év laissez-faire helyzetével, amikor Szarajevóban semmilyen kártevőirtási intézkedés nem volt. A tisztviselők az elrontott pályázati eljárást okolják az irtási és higiéniai munkálatokért, amelyek lehetővé tették, hogy a város a patkányokra – és persze a kutyákra – háruljon, mivel a kóbor kutyák falkái is gyakoriak a fővárosban.
Enis Hasanovic, Szarajevó kanton egészségügyi minisztere a helyzetet „nem egészségügyi válságnak, hanem közösségi válságnak” nevezte, mivel a helyi hatóságok nem teljesítették az alapvető önkormányzati higiéniai követelményeket.
Sebija Izetbegović, a szarajevói egyetemi klinikai központ korábbi igazgatója azonban úgy véli, hogy az egészségügyi helyzet tovább romolhat. Jelenleg a szarajevói kantoni közgyűlés tagjaként rámutat, hogy a „jól táplált patkányok” jelenleg annyian vannak a városban, hogy „hantavírusra is számíthatunk”.
Egy tekintetben legalább szerencsésnek mondhatja magát Szarajevó. Kezelés nélkül a leptospirózis halálos lehet, a súlyos tüdővérzésben szenvedők halálozási aránya meghaladja az 50 százalékot. De a jelenlegi járványban eddig jelentett esetek egyike sem volt súlyos.
Ahogy közeleg az év vége, úgy lesz egyre kisebb az éves GDP-növekedés. A külkereskedelem is szűkült, különösen Európa irányába. 
