Az Egyesült Államok régóta tervezi Grönland annektálását, az erre vonatkozó igényt komolyan kell venni – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Murmanszkban, egy a sarkvidék jövőjéről tartott fórum plenáris ülésén.
„Csak első pillantásra lehet ez meglepő valaki számára, és súlyos tévedés lenne azt hinni, hogy ezek valamiféle extravagáns kijelentések az amerikai kormányzat részéről. Ez távolról sem így van”
- mondta az orosz államfő.
Putyin emlékeztetett rá, hogy a Grönland és az Izland annektálására vonatkozó amerikai tervek először az 1860-as években jelentek meg. Az Egyesült Államok 1867-ben 7,2 millió dollárért, azaz több mint 11 millió rubelért vásárolta meg Alaszkát Oroszországtól, amit akkor kinevettek, és a területet elnevezték „Andrew Johnson (elnök) jegesmedvekertjének”. Ennek fényében Grönland megszerzése nem talált támogatásra.
Mint mondta, 1910-ben előkészületben volt, ám meghiúsult egy területcsere-ügylet az Egyesült Államok, Németország és Dánia között. A második világháború idején Washington katonai támaszpontokat telepített a szigetre, hogy megvédje a németektől, majd felajánlotta Dániának, hogy megvásárolja Grönlandot.
Rámutatott, hogy „az Egyesült Államok továbbra is módszeresen előmozdítja geostratégiai, katonapolitikai és gazdasági érdekeit az Északi-sarkvidéken”. Hozzátette, hogy a grönlandi kérdésnek semmi köze Oroszországhoz, de Moszkva aggódik, mert a NATO-országok egyre gyakrabban „a Távol-Északot az esetleges konfliktusokhoz való ugródeszkaként tüntetik fel”.
Hangsúlyozta, hogy Oroszország soha senkit nem fenyegetett meg az Északi-sarkvidéken, de figyelemmel kíséri a helyzet alakulását. Kilátásba helyezte, hogy Moszkva reagálni fog Svédország és Finnország részvételére a NATO-ban. Mint mondta, Oroszország nem engedi meg a szuverenitásába való beavatkozást, és meg fogja védeni az érdekeit. Bejelentette, hogy a sarkvidéki övezetben szolgáló orosz katonák száma növekedni fog.
Az orosz elnök egyebek között azt hangsúlyozta, hogy Oroszország egyenrangú együttműködés híve az Északi-sarkvidéken, amelynek jelentősége számára és az egész világ számára egyre nő, ami a térségben a pozíciókért folytatott geopolitikai harc kiéleződéséhez vezet. Kijelentette, hogy Moszkva kész együttműködni minden olyan országgal, amely felelősen viszonyul a fejlődés kérdéseihez. Lehetségesnek nevezte a közös projekteket a nyugati országokkal, ha részükről érdeklődés mutatkozik.
Kiemelten foglalkozott az egyre jelentősebbé váló északi hajózási útvonal fejlesztésével. Elmondta, hogy Oroszország rendelkezik a világ legnagyobb jégtörőflottájával, és ezt a pozíciót meg kell erősíteni. Hangoztatta, hogy az ilyen járművek új nemzedékét kell üzembe helyezni, beleértve az atommeghajtásúakat is.
Kifejezte szándékát a bányászat fejlesztésére is az Északi-sarkvidéken, beleértve a ritkaföldfémek kitermelését. Putyin a sarkvidéki területek fejlesztését, az ottani lakosság életminőségének javítását ígérte.
(MTI)
Az elemzők által vártnál nagyobb mértékben nőtt az ipari termelés az Egyesült Államokban havi szinten, ugyanakkor éves szinten lassult a növekedés üteme. 
