Rácz András Oroszország-szakértő Facebook-oldalára írt összefoglalót arról, amit az ukrán határra összevont belorusz erőkről tudni érdemes, miután egyes sajtóhírek arról szóltak, hogy Belarusz esetleg beléphet orosz oldalon a háborúba.
"A mostani csapatmozgások nem egy támadó művelet előkészítését szolgálják, hanem inkább információs és propaganda-célokat. Több okból is így gondolom"
- szögezi le Rácz. Következtetésének alátámasztására egyrészt leírja, hogy ezek az erők "egyszerűen nem elegendők semmiféle érdemi támadó hadműveletre", ugyanis nagyjából 1200-1500 katonáról, illetve néhány tucat páncélosról van összesen szó.
Ráadásul "a belorusz hadseregnek semmiféle éles harci tapasztalata nincs. Az ország 2022-ig érvényes alkotmánya lényegében elő is írta, hogy belorusz katonák nem küldhetők külföldre harci műveletbe". Azt is érdemes megfigyelni, hogy "a határ mentén összevont harckocsikon és páncélozott járműveken semmiféle, drónok elleni védelem nem látható: nincsenek rájuk hegesztett rácsok, nincsenek zavaróberendezések, stb.
Egy emigrációban élő belorusz szakértő némi iróniával úgy jellemezte ezeket az erőket, hogy egy ukrán FPV drónos század néhány óra alatt végezni tudna az egész csoportosítással…"
Majd így folytatja: "Kicsit komolyabbra fordítva: a jelenlegi erőkkel bármiféle belorusz támadás a tízéves harci tapasztalattal rendelkező, nehéz terepre és megerősített állásokra támaszkodó ukrán haderő ellen öngyilkosság lenne."
Rácz szerint a csapatösszevonás inkább információs művelet, mintsem érdemi katonai fenyegetés.
"Lukasenka nagy dérrel-dúrral felvonultat a határ mentén de facto minimális erőket, ezzel demonstrálva Moszkva felé, hogy ő hű és segítőkész szövetséges. Hivatalos abban bízik, hogy a belorusz csapatösszevonás rákényszeríti Ukrajnát, hogy bizonyos erőket a keleti és kurszki frontokról átvezényeljen a belorusz határ védelmére… de amikor ez nem történik meg (mert nem történik meg, hiszen mind Minszk, mind Kijev tudja, hogy érdemi fenyegetettség nincs), akkor Lukasenka szét tudja tárni a kezét, hogy ő megpróbálta…"
A brazil tisztviselők 163 kínai állampolgárt találtak, akik „rabszolgasághoz hasonló körülmények között” dolgoztak a BYD kínai elektromos járműgyártó gyárának építkezésén a brazil Bahia államban. 
