Az Európai Bizottság nem biztosított kellően széles körű hozzáférést a nyilvánosság számára a koronavírus elleni vakcinák beszerzésére vonatkozó vételi szerződésekhez - közölte az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága szerdán.
Az Európai Bizottság a koronavírus-járvány kitörését követően az uniós tagállamok nevében 2020-ban és 2021-ben több száz millió adag vakcinára vonatkozó szerződéseket kötött különféle gyógyszergyártó vállalatokkal. A vásárlásokra az uniós bizottság 2,7 milliárd eurót szabadított fel mintegy egymilliárd adag vakcina beszerzésére.
Európai parlamenti képviselők és magánszemélyek 2021-ben a vonatkozó dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló uniós rendelet alapján hozzáférést kértek a megállapodásokhoz és más kapcsolódó dokumentumokhoz, hogy megértsék azok feltételeit és meggyőződhessenek arról, hogy a közérdeket védték. Mivel az Európai Bizottság csak részleges hozzáférést biztosított ezekhez a dokumentumokhoz, amelyeket szerkesztett változatban tettek közzé, az érintett európai parlamenti képviselők és magánszemélyek megsemmisítés iránti keresetet nyújtottak be az Európai Unió Törvényszékéhez.
2022 októberében az Európai Ügyészség (EPPO) is vizsgálatot indított a koronavírus-vakcinák európai uniós beszerzésével kapcsolatban, miután fény derült arra, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és a Pfizer amerikai gyógyszercég igazgatója, Albert Bourla sms-eket váltott egymással, amelyek elősegítették a mintegy 1,8 milliárd adag vakcina uniós beszerzését.
Az sms-ek tartalmára vonatkozóan számos újságírói kérdés érkezett az Európai Bizottsághoz, amelyekre a testület nem válaszolt érdemben.
[Az Európai Parlament csütörtökön szavaz arról, hogy Ursula von der Leyen újabb öt évig vezetheti-e az Európai Bizottságot. A dolgok jelen állása szerint a regnáló elnöknek jó esélyei vannak az újrázásra, de még nem lefutott ügy, hogy maga mögé tudja-e állítani az EP-képviselők többségét. Von der Leyen elmúlt ötéves tevékenysége során talán a legtöbb támadást a vakcinák beszerzése kapcsán kapta, így ez az ítélet is befolyásolhatja az ingadozó EP-képviselőket - a szerk.]
Mi tartozik a nyilvánosságra?
Az európai ombudsman később arra kérte az uniós bizottságot, hogy végezzen átfogó kutatást az sms-ek után, és amennyiben léteztek, a tartalmukat hozzák nyilvánosságra. Kiderült azonban, hogy a bizottság az elnöki kabinetet fel sem kérte arra, hogy keresse meg a szóban forgó szöveges üzeneteket.
Az Európai Bizottság azzal érvelt, hogy a szöveges üzenetek "múlékonyak", és nem tartalmaznak olyan fontos információkat, amelyek indokolnák, hogy bekerüljenek a testület dokumentumkezelő rendszerébe. Azt állította továbbá, hogy a megállapodások közzététele sértené az érintett vállalatok üzleti érdekeit.
Egy 2001-es uniós rendelet szerint "adathordozótól függetlenül minden olyan adattartalom" a nyilvánosság számára hozzáférhető uniós dokumentumnak minősül, amely "az intézmény feladatkörébe tartozó politikára, tevékenységre és döntéshozatalra vonatkozó üggyel kapcsolatos".
Az uniós bíróság szerdán kihirdetett ítéletében megállapította: az uniós bizottság nem bizonyította, hogy a vakcinák vásárlására vonatkozó dokumentumokhoz való szélesebb körű hozzáférés biztosítása sértené az érintett vállalatok üzleti érdekeit. A bíróság megállapította azt is, hogy a keresetet benyújtó magánszemélyek megfelelően bizonyították a dokumentumok, valamint az érintettek neve, illetve személyes adatok nyilvánosságra hozatalának közérdekű voltát. Ugyanis - mint érveltek - csak a szóban forgó személyek nevének és szakmai vagy intézményi szerepének ismeretében lehetett volna megbizonyosodni arról, hogy az érintettek összeférhetetlenek-e vagy sem.
Az Európai Bizottság ezenkívül nem vette kellőképpen figyelembe az összes vonatkozó körülményt ahhoz, hogy megfelelően mérlegelje a szóban forgó érdekeket, amelyek az összeférhetetlenség hiányához és az érintett személyek magánélethez való joga megsértésének kockázatához kapcsolódnak - írta közleményében az Európai Unió Bírósága.
(via MTI)
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
