Visszatértek egyesült államokbeli bázisukra az Irán elleni légicsapásban központi szerepet játszott B-2-es óriásbombázók vasárnap. A Missouri állambeli Whiteman támaszponton helyi idő szerint a délutáni órákban landoltak a légierő lopakodó technológiával felszerelt legkorszerűbb gépei, amelyek leszállás nélkül, légi utántöltéssel mintegy 38 órát töltöttek a levegőben.
A kötelék visszatérését Donald Trump elnök is megerősítette közösségi oldalán tett videóval ellátott bejegyzésében, amelyben köszönetet mondott a műveletben részt vevő pilótáknak. Megismételte, hogy a légicsapás sikeres volt, amit azzal egészített ki, hogy a nukleáris létesítményekben esett kár „hatalmas”. Truth Social oldalán az elnök ugyanakkor első alkalommal fejezte ki támogatását egy esetleges iráni hatalomváltással kapcsolatban. „Ha a jelenlegi iráni rezsim képtelen Iránt ismét naggyá tenni, miért ne lenne rezsimváltás?” – tette fel a kérdést.
Vasárnap a Fehér Ház tisztségviselői részleteket közöltek a légicsapáshoz vezető döntési folyamatról, ami szerint Donald Trump elnök szombaton adott végleges utasítást az iráni nukleáris létesítmények elleni művelet megindítására Pete Hegseth védelmi miniszternek.
Irán ENSZ képviselője a Biztonsági Tanács vasárnapi rendkívüli ülésén azt mondta, hogy az Egyesült Államok a légicsapásokkal „elpusztította a diplomáciát”, és arányos katonai választ ígért, aminek időzítését és módját – szavai szerint – az iráni hadsereg határozza majd meg. Amír Szaid Iravani hozzátette, országa minden „szükséges intézkedést” megtesz, és egyben megismételte, hogy az amerikai támadásnak nem volt alapja.
Izrael ENSZ-nagykövete az ülésen azt hangoztatta, hogy a teheráni vezetés minden lehetőséget megkapott a diplomáciai rendezéshez, de a tárgyalásokat Irán csak arra használta, hogy időt nyerjen, miközben folytatta az urándúsító tevékenységet. Danny Danon úgy fogalmazott, hogy Irán „áldozatot játszik” a jelen helyzetben.
Az Egyesült Államok ENSZ-képviselője a vitában úgy fogalmazott: „az idő végül elérkezett arra, hogy az Egyesült Államok határozottan lépjen”. Dorothy Shea ügyvivő nagykövet kifejtette, hogy Irán 40 éven keresztül hirdette, hogy „halált Amerikára” és „halált Izraelre”. Az amerikai diplomata arra sürgette a ENSZ BT-t, hogy szólítsa fel Iránt, álljon el az Izrael elpusztítására vonatkozó politikájától, az atomfegyver gyártására irányuló törekvésétől, valamint az amerikai állampolgárok és érdekeltségek elleni támadásoktól.
Fotó: Depositphotos
António Guterres, az ENSZ főtitkára elítélte az amerikai légicsapást az iráni nukleáris létesítmények ellen, amit veszélyes fordulatnak nevezett a már eddig is feszült régióban. Emlékeztetett arra, hogy a tanács két nappal korábbi ülésén „esélyt kért a béke számára”, és megjegyezte, szavai nem találtak meghallgatásra. Hozzátette, hogy minden katonai eszkalációt elítél.
A Biztonsági Tanács ülésén Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség igazgatója úgy vélte, az iráni helyszínek ellen végrehajtott amerikai támadás magában hordozza az izraeli-iráni konfliktus kiszélesedésének veszélyét, de a diplomáciához való visszatérés esélyét is.
Az amerikai belpolitikában vita bontakozott ki a légicsapások szükségességéről, indokoltságáról és jogszerűségéről. Donald Trump korábbi alelnöke, Mike Pence, korábbi hivatali főnökével fennálló nézeteltérései ellenére több nyilatkozatban fejezte ki támogatását és elismerését a katonai akció miatt, amit az első Trump-adminisztráció Irán-politikájának folytatásaként jellemzett. Mike Pompeo volt külügyminiszter szintén méltatta az iráni katonai műveletet. A Republikánus Párt kongresszusi képviselőinek többsége is az adminisztráció mögött állt ki, ugyanakkor Thomas Massie republikánus képviselő azt állította, hogy Donald Trump megszegte választási ígéretét miszerint nem engedi, hogy az Egyesült Államok újabb háborúba keveredjen. A Demokrata Párt kongresszusi politikusainak többsége elítélte az amerikai célzott légicsapást, amit felhatalmazás nélküli, így alkotmányellenes háborús szerepvállalásnak tart.
(MTI)
A jelentés szerint idén az első három negyedévben a normalizált adózás utáni eredmény 1 százalékkal nőtt. 
