Von der Leyen kiemelte, hogy a konfliktus mindössze 60 napja alatt az EU több mint 27 milliárd euróval többet volt kénytelen fosszilis energiahordozókra költeni anélkül, hogy ténylegesen többet importált volna. Az uniós vezető szerint a megoldás egyértelmű: csökkenteni kell a külső energiafüggőséget, és erősíteni kell a saját, megfizethető és tiszta energiaforrásokat, beleértve a megújulókat és a nukleáris energiát is, a technológiasemlegesség elvének tiszteletben tartásával.
Hozzátette: már jelenleg is kevésbé érinti a válság azokat a tagállamokat, amelyek energiamixében nagyobb arányban szerepelnek az alacsony szén-dioxid-kibocsátású források. Példaként Svédországot említette, ahol a gázár megawattóránkénti egy eurós emelkedése mindössze 0,04 euróval növeli az áram árát, mivel a villamosenergia-termelés döntő része megújuló és nukleáris forrásból származik. Hangsúlyozta: ez az út vezet az EU jövőbeli sokkokkal szembeni ellenálló képességéhez és energiafüggetlenségéhez. Kiemelte: a tagállamok eltérő energiaszerkezete miatt nem létezik egységes, mindenki számára megfelelő megoldás, ezért a bizottság olyan intézkedéscsomagot terjesztett elő, amely rugalmasan alkalmazható az unió különböző részein.
A javaslat három pillérre épül: az európai szintű koordináció erősítésére a fogyasztók és vállalkozások célzott védelmére – például közös gázbeszerzés által és az olajkészletek felszabadításának összehangolásával – , valamint az energiaigény csökkentésére és a villamosítás felgyorsítására. Ursula von der Leyen hangsúlyozta: a közös fellépés hatékonyabb az árak letörésében, miközben a támogatásokat a leginkább rászorulókra kell koncentrálni.
Beszédében kitért az Ukrajnának nyújtott támogatásra is.
Közölte: az EU teljesíti a 90 milliárd eurós hitelre tett vállalását, és még ebben a negyedévben folyósítja a 45 milliárd eurós első részletet, amelynek egyharmadát költségvetési célokra, kétharmadát pedig védelmi kiadásokra fordítják.
Hozzátette: az első, mintegy 6 milliárd euró értékű védelmi csomag drónok beszerzését tartalmazza. Kiemelte: az EU továbbra is támogatja Ukrajnát, miközben Oroszország fokozza agresszióját. Felhívta a figyelmet, hogy az unió elfogadta a 20. szankciós csomagot, amely – mint fogalmazott – érzékelhetően hat az orosz gazdaságra, növeli az inflációt és a kamatlábakat, és közvetlenül érinti az orosz lakosságot is. Hozzátette: a Kreml válaszként korlátozza az internetet és a kommunikációt, ami szerinte egy „digitális vasfüggöny” kialakulásához vezet.
A többéves uniós pénzügyi keretről szólva elmondta: a következő uniós költségvetés kulcsfontosságú a versenyképesség szempontjából, ugyanakkor 2028-tól megkezdődik helyreállítási alapok hiteleinek visszafizetése. Hangsúlyozta: az új prioritások finanszírozása és a hagyományos politikák fenntartása mellett elengedhetetlen új saját források bevezetése.
(MTI)
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a mínusz 3 pontos nyitás után csökkent szerdán kora délutánig.
