A kijevi Verhovna Rada, az ukrán parlament törvényhozói csütörtökön 331 szavazattal és kilenc tartózkodással jóváhagyták Volodimir Zelenszkij elnök új javaslatát, derült ki a hivatalos adatokból – számol be róla az AP.
Zelenszkij múlt heti intézkedése, amely a felügyeleti szerveket a főügyész felügyelete alá helyezte, az ukránok, az Európai Unió és a nemzetközi jogvédő csoportok részéről is tiltakozást váltott ki. Aggodalmat keltett, hogy a kormány beavatkozhat a nyomozásokba, és potenciálisan megvédheti támogatóit az ellenőrzéstől.
Fotó: X/@IrynaVoichuk
A mélyen gyökerező korrupció elleni küzdelem kulcsfontosságú Ukrajna EU-csatlakozási törekvéseihez, valamint ahhoz, hogy a közel 3 és fél éves totális háborúban továbbra is hozzáférjen a több milliárd dollárnyi létfontosságú nyugati segélyhez. Ez egy olyan erőfeszítés is, amely széles körű társadalmi támogatást élvez. Marta Kos, az EU bővítési biztosa, aki a múlt heti törvényhozási változtatásokat „komoly visszalépésnek” nevezte, üdvözölte a törvényjavaslat jóváhagyását, mondván, hogy a törvényhozók „kijavították a múlt heti káros szavazást”.
„A mai törvény visszaállítja a kulcsfontosságú biztosítékokat, de a kihívások továbbra is fennállnak” – írta az X-en Kos, aki figyelemmel kíséri a blokkhoz csatlakozni kívánó országok eredményeit. „Az EU támogatja az (ukrán) állampolgárok reformköveteléseit. Az alapvető értékek fenntartásának és a korrupció elleni küzdelemnek továbbra is prioritásnak kell lennie.”
Példátlan módon tüntettek ellene
A Zelenszkij intézkedéseivel szembeni visszhang utcai tüntetéseket váltott ki országszerte, amelyek az első nagyobb tüntetések voltak Oroszország 2022. február 24-i teljes körű inváziója óta. Bár a tüntetések nem követelték az elnök eltávolítását, a vita azzal fenyegetett, hogy aláássa a közvélemény vezetőikbe vetett bizalmát egy kritikus időszakban.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 0,49 pontos nyitás után emelkedett kedden kora délutánig. 
