1820-ban volt egy választás Amerikában. James Monroe elnököt úgy választották újra, hogy a 231 lehetséges elektori szavazatból 228-at szerzett meg. Gyakorlatilag egypártrendszer volt az országban, Monroe elnökségét The Era of Good Feelings-nek nevezték.
Monroe elnök nacionalista propagandával nyerte meg az 1816-os választást, simán túlélte az 1819-es pénzügyi krízist. Az emberek elhitték, hogy az ország jobban teljesít. Az elnök szembeszállt "Brüsszel"-lel, megmondta, hogy Amerika az amerikaiké, nem lesz itt senki gyarmat, vagy ha igen, akkor az Egyesült Államoké.
Az elnök kiváló kapcsolatokat ápolt az amerikai legfelső bíróság elnökével a harmincöt évig alkotmánybíráskodó John Marshall-lal, aki segített neki megerősíteni a szövetségi kormány hatalmát az államokkal szemben.
Monroe-nak sikerült kompromisszumot kötnie a déli jobbikosokkal és az északi szadeszesekkel. A káposzta megmaradt, de azért a kecske is azt hihette, hogy jól lakott.
Megvásárolta a meggyengült Ukrajnától (Spanyolország) a Kárpátalját (Floridát). Neki nem Putyinnal, hanem a teljesen megbolondult Leonyid Brezsnyev azaz III.György király embereivel kellett megegyeznie.
Monroe volt az utolsó amerikai elnök, aki még Washingtonnal harcolt a britek ellen. Nem Hegedűs Zsuzsa és Kerényi Imre adott neki tanácsot, hanem Jefferson és Madison.
És az ő korszakának is vége lett egyszer.
Rácz András Oroszország-szakértő közösségi oldalán tette közzé kételyeit Orbán Balázs disszertációja kapcsán. 
