Szombat délelőtt volt. Signe éppen ebédet főzött magának otthonában. 35 éves volt. Egyedül élt. Megszokta már. A saját döntése volt, hogy így alakuljon az élete. Megtanulta, kitapasztalta, milyen kompromisszumokat érdemes megkötni és melyeket nem. Mi az a vonal, mi az a szint, ami alá nem érdemes lemenni.
A konyhai elszívó viszont megint zárlatos volt. Søren Larssen, a szembe-szomszéd villanyszerelő építette be és nem ez az első eset, hogy szikrát vet, amikor bekapcsolja. Már többször szólt neki, hogy jöjjön át, valami nem stimmel. Nincs ez így rendjén!
A vezeték recsegett ropogott, a készülék ontotta a villámokat, míg végül lángra kapott a tűzhely lapjára kifolyt étolaj. Ennek fele se tréfa.
A miniszterelnök valami nagyon vicceset mondhatott. 
