Áder János köztársasági elnök javasolja, hogy hetven másodperces csenddel emlékezzenek meg az Auschwitz-Birkenau haláltábor felszabadításának hatvankilencedik évfordulójáról.
Hetven másodperc alatt nagyon sok mindent lehet nem csinálni.
Lehet például nem fenyegetni zsidókat azzal, hogy beássák őket az orgoványi erdőbe. Lehet nem kussolni, amikor a kormánypárt tagja ezt mégis megteszi. Lehet nem idegenrendészeti eljárásnak nevezni a Kámenyec-Podolszkba deportálást. Lehet nem kitüntetni náci tévést, szélsőjobboldali zenekart, elmebeteg nyilasvédőt.
Hetven másodperc alatt többször is lehet nem hazudni Randolph L. Braham nyilatkozatáról. Lehet nem megalapítani a Magyar Gárdát. Lehet nem összeröhögni az antiszemitákkal. Lehet nem emelni szobrot Wass Albertnek, lehet nem adni színházat Csurka pincsijének.
Hetven másodperc alatt könnyedén lehet nem megmagyarázni a numerus clausust. Lehet nem férfias játéknak nevezni a keretlegények szadizmusát. Lehet nem meghívni holokauszt-tagadókat a köztelevízióba. Lehet nem keblünkre ölelni a háromezer éves zsidó mételyről deliráló álközgazdászt.
Hetven másodperc alatt lehet nem rosenbergezni sunyin, lehet nem álmodozni arról, hogy szőke, kékszemű német fiúk verik péppé a zsidók fejét. Lehet nem beépíteni Nyirő Bubut az irodalomtantervbe, lehet nem rákenni mindent a nácikra.
Hetven másodperc alatt lehet énekelni, rágógumit rágni, nyelves puszit adni és közben... nem szarembernek lenni. Azt is meg kellene egyszer próbálni.
Floridában és még két államban is kötelező evakuálást rendeltek el a vihar előtt. 
