Jövő novemberben fogják kiengedni az allenwoodi börtönből Ronald Peltont. Pelton a Nemzetbiztonsági Hivatal elemzője volt, és a szovjetek javára folytatott kémkedésért ítélték el 1986-ban. Többek között azzal vádolták, hogy többször is találkozott egy Anatolij Alexandrovics Szlavnov nevű szovjet KGB-ügynökkel. Nemrég nyilvánosságra hozták az eddig részben titkosított vádiratot és az ügyben keletkezett más anyagokat (pl. a periratban Projekt A.-nak nevezett ügyről).
Kiderült, hogy Peltont elsősorban arra használta Szlavnov, hogy a KGB által különböző forrásokból származó információkat megerősítse. Szlavnov neve az Aldrich Ames elleni perben is felmerült. Róla annyit lehet tudni, hogy a bécsi szovjet követségen dolgozott. A nyolcvanas évek közepén ő tárgyalt a magyar belügyi szervekkel a "Szfinx" fedőnevű ügynökkel kapcsolatos vizsgálat idején.
A Szfinx azon kelet-európai kémek közé tartozott, akiket Ames árult el a szovjeteknek. Szlavnov Peltontól tudta, hogy az NSA három havonta ezerkétszáz dollárt utalt át egy grazi bankszámlára egy bizonyos K.P. nevére. K.P. az ún. Kádár-titkárság munkatársa volt, korlátozott hozzáférése volt titkos (katonai) iratokhoz. Szlavnov arról is informálta a magyar kémelhárítást, hogy K.P összekötője valószínűleg egy diplomáciai státuszban lévő amerikai állampolgár.
A belügyminisztérium III/II-es csoportfőnökségének I. osztálya indította meg a K.P. elleni nyomozást. Szinte azonnal kiderült, hogy K.P. nem férhetett hozzá azokhoz az információkhoz, amelyeket Szfinx az amerikaiaknak átadott. K.P.-re egy "Római" fedőnevű ügynököt állítottak, aki K.P. közeli hozzátartozója volt. Az amerikai célszemély viselkedéséből arra következtettek, tudja, hogy megfigyelik, és nem fog kapcsolatba lépni Szfinxszel, aki egészen biztosan nem K.P. Ennek ellenére K.P.-t leváltották, és egy exportcéghez küldték ki Berlinbe.
A szovjet elhárítás ezek után egészen példátlan módon avatkozott bele a Magyar Népköztársaság belügyeibe: szabályosan őrizetbe vettek egy Utassy(?) nevű ezredest Budapesten, és órákig hallgatták ki a Szfinx-ügyben. Kádár raportra rendelte Harangozó tábornokot, aki végül bevallotta neki: tudják, hogy Szfinx a legtitkosabb jegyzőkönyveket adta ki az amerikaiaknak, és hülyét csinált a magyar és a szovjet titkosszolgálatokból. Harangozó állítólag azt mondta Kádárnak, hogy Szfinx a Központi Bizottság egyik tagja, mire Kádár kidobta őt az irodájából.
Szfinx sokkal többet tudhatott Kádár titkairól, mint egy mezei KB-tag. Valamikor a nyolcvanas évek elején került kapcsolatba az amerikaiakkal, ő kereste meg őket, egy konkrét személyt az amerikai külügyből. Nem katonai jellegű adatokat adott át nekik, hanem a magyar és a szovjet politikai vezetés kapcsolatáról, Kádár Jánosról és a Politikai Bizottság tagjairól informálta őket. Az amerikaiak tőle tudták, hogy Leonyid Iljics Brezsnyev a halála előtt meneszteni akarta Kádárt. Olyan kényes adatokat tudtak meg tőle a szovjet gazdaság problémáiról, amelyekről Kádáron kívül alig lehetett tudomása magyar politikai vezetőnek.
Az amerikaiak továbbra sem hozták nyilvánosságra, hogy milyen információkat kaptak Magyarországról, és Szfinxről a fedőnevén kívül egyetlen szót sem lehetett megtudni. Minden jel arra mutat, hogy ők maguk sem tudják, hogy ki volt a Szfinx. Negyvennyolcezer dollárt fizettek neki. Egy nő vette fel a pénzt, egy összegben, 1987 áprilisában.
Moszkvának kell mondania valamit. 
