Az Index.hu vette észre, hogy Nógrádi György biztonságpolitikai gumidominó és egyetemi tanár egyik doktorandusza az egykori FPÖ-politikus Rüdiger Styx, meglehetősen schmittpáliánus jellegű doktori disszertációt produkált.
Ha az ember jobban megnézi az Index által hivatkozott cikket, kiderül, hogy még két ilyen gyanús doktori volt, Friderick Korkisch-é és Andrea Riemeré. Valójában mindhárman Nógrádi tanítványai voltak, mindhárman 2007-ben doktoráltak. Erős év volt.
Sikerült megtalálnom egy negyedik Nógrádi-tanítvány tézisét. Sok mindent megtudhatunk belőle a magyar felsőoktatásról, a magyar doktori képzésről, valóságos aranybánya.
Gyakorlatilag az egész dolgozat általános iskolás szintű hülyeség, de van néhány olyan gyönyörűség, amiért érdemes volt beleolvasni.
84.oldal: Az önmagából következő biztonságot növelni lehet az által is, ha az anyagokat vagy a folyamatokat mérsékeltebben veszélyesre cserélik le, esetleg olyan üzemet terveznek, amelyben a keletkező veszélyes esemény hatását mérséklik. Ezt az elvet Kletz a "hatás mérséklésének", míg a CCPS egyszerűen csak "mérséklésnek" nevezi.
Képzeljük el Professor Kletz-et, amikor rájön arra, hogy az ejtőernyőzés veszélyességét azzal lehet mérsékelni, ha az ember inkább csak a hokkedliről ugrik le. Évek munkája lehetett benne. Plusz, amíg deduktív módszerekkel rájött, hogy ezt az elvet a hatás mérséklésének és nem a hatás görkorcsolyátlanításának kell elneveznie.
84.oldal Egy másik példa, a benzol-peroxid stabilitását meg lehet növelni, ha nedves púderszerű anyaggal kezelik.
Ezért is van nagy kereslet a nedves púderszerű anyagok, különösen a nedves púder iránt (amit egyébként nedvesítés hatására jön létre a száraz púderből, bár Tomiyama és Chung (2008, in Journal of Wet Powderlike Material Sciences, 49-68.) további szárítást javasolt, de ezzel a módszerrel nem érték el a kívánt hatást.
81. oldal A veszélyes anyagot szállító csővezeték átmérőjét minimalizálni lehet. A 100 mm átmérőjű csővezetékben négyszer annyi anyag van, mint egy 50 mm átmérőjűben.
Ehhez azért tegyük, hozzá, hogy Graves és Montelli (2012, in Monographs in Diameter Theory) eredményéről van szó, ezt illett volna idézni. Nagyon érdekes egyébként, ahogy a tézisben a vanás, mint anyagjellemző megjelenik.
81. oldal A veszélyes anyagot szállító csővezeték hosszát is lehetőség szerint minimalizálni kell.
Bár Lukaczewicz híres cikkében (1999, in Advances in Tubular Lengths) kimutatta, hogy a minimalizált hosszú csővezetékek gyakran nem érnek el odáig, mint a kevésbé minimalizált hosszúak. A jeles kutató azt is észrevette, hogy egy húsz méteres 100 mm átmérőjű minimalizált hosszú csővezetékben általában kevesebb anyag van mint egy harminc kilométeres 50 mm átmérőjű csővezetékben. Később Christopoulos tette hozzá, hogy ha a csővezeték üres, mert mondjuk a Kletz-féle hatás mérséklési elv miatt egyáltalán nem öntenek bele veszélyes anyagot, akkor pontosan ugyanannyi anyag is vanhat a 100 mm-es vezetékben, mint az 50 mm-esben.
Itt azért érződik Nógrádi hatása, az estékbe nyúló viták a tábla előtt.
A tézis mindazonáltal a 98. oldalon ér el zenitjére az "Az önmagából következő biztonságosabb tervezés megvalósítása" című fejezetben.
Amikor a tervező (az önmagából következő biztonságosabb tervezés tervezője [szerk.megj.] ) a veszélyt felismerte és azonosította, élnie kell Martin Heidegger, a XX. századi német filozófia egyik legnagyobb hatású egzisztencialista képviselőjének módszerével, vagyis a kérdés feltételi technikával.
Itt lábjegyzet is van, amelyikben a következő idézet szerepel:
Felmerül a kérdés, vajon a lét értelmét kutatni annyit jelent-e, mint a lehetséges létmegértésre kérdezni.
Kletz professzort látom magam előtt, amint sír. Évekig tanulmányozta, hogyan lehet a klórgyártás veszélyességét csökkenteni a gyártott klór mennyiségének radikális csökkentésével, majd később elhagyásával, és nem vette észre, hogy egyszerűen rá kellett volna kérdeznie a lehetséges létmegértésre.
Palkovics államtitkár úr azon gondolkozik, hogyan lehetne a doktori képzés minőségét növelni. Az atombombát tudnám javasolni. Baj nem lehet belőle, rontani nem fog a helyzeten.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss közlése szerint a szeptemberi reálbérek 9,2 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál. 
