24 éves vagyok.
Anyám újságíró, apám a Munkáspárt elnöke. Van húgom és menyasszonyom.
A Fazekas Mihály Gimnáziumban érettségiztem, akkor eszem ágában sem volt politikával foglalkozni. Most sem vagyok oda a gondolattól. Kellemetlen dolog.
A gimnázium után egyetemre jártam. Újvidéken és Budapesten. Ha minden igaz idén még végezhetek is.
Politikai eszmélésem nem volt, bár apám alighanem kritikával illetett volna, ha be akarok lépni a Fideszbe. Nem akartam. Részt vettem néhány diáktüntetésben - tandíj ellen - , egyet szerveztem.
A Munkáspárt tagja, képviselőjelöltje vagyok. Apám pedig az elnök. Nem azért lettem azonban a Munkáspárt tagja, képviselőjelöltje, mert apám a párt elnöke. Azért lettem az, mert igaza van. A Munkáspártnak van igaza! Van értelme annak, amit mondanak.
Budapest, 1998. április 16. (ifj. Thürmer Gyula 1998-ban a Munkáspárt jelöltjeként)
......
Ő a II. kerületből kapott egy tengerentúli főiskolára szóló beutalót, a másik proli, spontán – isteni tud lenni, így kocsonyakészítés időszakában a társadalmi összefogás eme demokratikus megnyilvánulása.
(ifj. Thürmer Gyula, már Máte T. Gyula néven, 2015-ben a Magyar Hírlap bérgyilkosaként)
.......
Ezeket kellene baszogatni, igen személyes formában, nem egymást.
De az olajcég és a bank visszarántotta. 
