A Növekedési Hitelprogram alapvetően egy kkv-knak nyújtott kamattámogatás, ahol az MNB, azaz a magyar állam által fizetendő költség a hitelnyújtás (0%) és a jegybanki alapkamat közötti különbség. Értelemszerűen minél magasabb az alapkamat, annál nagyobb ennek a költsége – írja Zsiday Viktor alapkezelő az Alapblogon. Ha százaléknál már 165 milliárd forint lenne, tehát nem kis összeg.
Ha a hazai devizahitelek forinthitelekké alakulnak, a kamatszintjük nyilvánvalóan a jegybanki alapkamattól függ. Miután kimentették a devizahiteleseket a "csapdából", nagyon nem esne jól nekik, ha a forintkamatok emelkedése miatt ismét megugrana a törlesztőrészletük – írja Zsiday. Tehát politikailag nehezen megengedhető lesz a kamatemelkedés.
Mögöttes értelmét tekintve ezzel a kamatcsere ügylettel, és a hozzátartozó feltételrendszerrel gyakorlatilag ugyanazt teszi az MNB, mint pl. a Fed, azaz hosszabb hazai állampapírokat vásárol (csak beiktatja, és cserébe jól megfizeti a kereskedelmi bankokat).Ha sok ilyet csinálnak, akkor azzal még érzékenyebbé válik az államháztartás a magas jegybanki kamatokra.
Összességében a jegybanknak nem lesz kellemes, ha a jövőben netán kamatot kell emelni. Ráadásul ha nincs lakossági devizahitel, nem fog annyira fájni az esetleges forintgyengülés, sőt van aki szerint ezzel kell stimulálni az exportot. A hazai jegybank tehát tartósan alacsony kamatkörnyezetet teremthet, és sokkal toleránsabb lehet a gyenge forintra.
Jövő év végére simán 2-2,5 százalék lehet az amerikai alapkamat a szakember szerint, és érdekes kérdés lesz, hogy ugyanolyan hozamszint mellett (esetleg alacsonyabb forintkamatok mellett, mint ami dollárban elérhető) ki akarja forintban tartani a pénzét majd? „Két ok van ami miatt ez az egész nem fog tragédiába torkollni: az egyik a nagyon magas folyó fizetési mérleg többletünk, és devizatartalékunk; a másik pedig az, hogy az ECB is tartósan nulla közelében hagyhatja alapkamatát, tehát hozzájuk képest még mindig prémiumot adunk” – írja Zsiday.
Közel másfél év után. 
