Most lépett életbe február 1-től a törvényben előírt havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel, de a bankok különadóztatása úgy tűnik, mindenképpen visszaüt a lakosságra. A KSH adatai szerint ugyanis már decemberben is 55,4 százalékkal voltak drágábbak a lakossági pénzügyi szolgáltatások, mint egy évvel korábban. Azon kormányzati fogadkozások ellenére, amelyek szerint ezt nem fogják engedni.
Amint ábránkon látható, a folyamat már tavaly év eleje körül elkezdődött, már akkor 24-26 százalékkal megugrottak az árak. Az év második felében pedig, nyilván az augusztus eleji adóemelés után, újabb megugrás következett be. Hogy ez mit jelent egyénekre, számlákra, szolgáltatásokra lebontva, az nyilván bankonként, személyenként, szolgáltatásonként változik, a statisztikai adat csak egy átlagot jelöl.
A pénzügyi szolgáltatások 2009-ben egyébként 9,5, 2010-ben 7,5, 2011-ben 5,1, 2012-ben 2,1 százalékkal drágultak, tehát néhányszor az infláció felett, 2012-ben viszont az alatti mértékben. Ezzel együtt öt év alatt nagyjából duplájára nőtt e szolgáltatások ára. Súlyuk a lakossági inflációs mutatóban a 2009-es 0,43 százalékról 2013-ra 1,52 százalékra nőtt.
A zöld vonal az élelmiszerek év/év áremelkedését mutatja, az összehasonlítás, a kontraszt végett. Az élelmiszerek súlya 19,2 százalékról 20,2 százalékra nőtt ezen idő alatt a fogyasztói kosárban. Az árak emelkedése jól láthatóan szezonális, azaz a mezőgazdasági termeléstől, az évszakoktól is erősen függ.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 371,32 pontos, 0,35 százalékos emelkedéssel, 107 565,55 ponton zárt csütörtökön.
