Varga Lóránt, az MNB főosztályvezetője, a cikk egyik szerzője a jegybankban tartott hétfői tájékoztatón elmondta: a bankkártyás fizetéseknél az áthárítás az éves kártyadíjak jelentős emelésével valósult meg, átlagosan 1700-ról 3000 forintra nőttek az éves kártyadíjak. A díjemelések mértéke összességében még a tranzakciós illetékkel magyarázható szintet is meghaladta.
A pénzügyi tranzakciós illetéket 2013. januárjában vezették be Magyarországon, ettől az időponttól kezdve újra és újra felmerült a kérdés, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók az illeték terhét hogyan, és főképp milyen mértékben hárítják át az ügyfeleikre.
Az elemzésből kiderül: a 2013. első féléves pénzforgalmi adatok alapján a szerzők (Ilyés Tamás, Takács Kristóf és Varga Lóránt) szerint ugyanakkor az nem állapítható meg, hogy a gazdasági szereplők gyorsan alkalmazkodtak volna a megemelt költségekhez. Az adatok nem mutatnak lényeges eltérést a korábbi években megfigyelhető trendektől, továbbra is az elektronikus tranzakciók lassú térnyerése, és a készpénzhasználat csökkenése figyelhető meg.
Később jöttek rá az emelésre
Varga Lóránt elmondta, a hazai bankok által szolgáltatott adatok alapján 2013 első felében a vállalati pénzforgalomban sem volt nyoma a pénzforgalom külföldre telepítésének, vagy az illetékfizetési korlát elérése érdekében a tranzakciók összevonásának.
A költségekhez való gyors alkalmazkodás elmaradása abból is fakadhat, hogy a szolgáltatások új kondícióival csak 2013 tavaszán szembesült az ügyfelek jelentős része. Ezen körülmények miatt várhatóan a 2013. második féléves pénzforgalmi adatok elemzése alapján lehet majd megválaszolni, hogy az emelkedő költségek okoztak-e, ha igen, milyen változásokat idéztek elő a hazai pénzforgalomban.
A kézicsomagok miatt nem teljes a díjtétel – állítják. 
