Az orbáni út csak bajt hozna Közép-Európára – mondja a bankguru

A Raiffeisen marad ugyan Magyarországon, de tevékenységét takaréklángon és csak szűk kör számára fogja végezni, amíg Magyarországon folytatódik a jelenlegi politika. Az Alapblog.hu-nak adott interjúban Herbert Stepic, a Raiffeisen International  volt elnök-vezérigazgatója, jelenleg főtanácsadója nyomatékosan lebeszéli a szerinte Magyarországnál sokkal jobban teljesítő szomszédos országok kormányait, hogy bármiben is kövessék Orbán Viktort. Azzal ugyanis beláthatatlan károkat okoznának saját maguknak és egész Közép-Európának.

A szakember szerint az Európai Unió óriási hibákat követett el Oroszországgal és Ukrajnával, valamint a többi volt szovjet köztársasági taggal szemben, és hozzájárult a helyzet drámaira fordulásához. Stepic szerint nincs más kiút a válságból, mint nagyon gyorsan az EU-t és a volt Szovjetunió nagy részét magában foglaló vámunió létrejöttéért dolgozni: ebből szerinte később egy óriási eurázsiai gazdasági egység válhatna.

A Raiffeisen International döntéshozói komolyan fontolóra vették, hogy megválnak a magyarországi leánybanktól. Alapos elemzéseket követően azonban kiderült, hogy az eladás – legalábbis az adott feltételek mellett – nem hozná meg a remélt előnyöket. Úgyhogy amíg a magyarországi környezet megmarad ilyen bizonytalannak, a Raiffeisen inkább csak a nagy, nemzetközi ügyfelek és tőkeerős magánszemélyek körében fog „kereskedni”.

Stepic szerint Orbán folytatja az eddigi gazdaságpolitikát, amelynek lényege a visszaállamosítás minden lényeges gazdasági területen. Ennek nyomán még kevésbé lesz barátságos a klíma a külföldi befektetők, társaságok körül. Az államosításos modell hozhat ugyan rövid távú politikai előnyöket, de hosszú távra szóló, valós gazdasági sikert nem.

Annyira, de annyira „erős a kölcsönös függés az Európai Unió és Oroszország között, hogy nem engedhetjük meg a dolgok eszkalálódását”. A szankciók gazdasági háborúhoz fognak vezetni, olyan háború ez, amelyet képtelenség megnyerni. Mindkét oldal csak vesztes lehet. Uniós szinten 2012-ben ötven százalékos volt az orosz gáz- és olajimporttól való függés aránya. Rövid távon ezen a függésen nem lehet változtatni, olyan kulcsgazdaságok, mint Németország óriási károkat szenvednének.

A jelenlegi euróárfolyam már nem kívánatos, mert túl keményen fogja vissza az inflációt és gyengíti, akadályozza a gazdasági élénkülést. Ezért az EKB nyíltan jelezte, hogy tovább fog könnyíteni a monetáris politikáján, kész gyengíteni az eurót. „Ezért aztán mi azt mondjuk: az euró/dollár nemhogy nem erősödik 1,40 dollár fölé, hanem az 1,35-ös szint alá fog esni – még az idén” – írja az Alapblog, ahol a teljes interjút elolvashatja.