Szóbeli indoklásában a bíró kifejtette: a szerződések - főleg a hosszú távúak - egyoldalú módosítása kiköthető jogszerűen, de az érték-egyensúlynak az ilyen módosítás után is fenn kell maradnia.
A bíró az államot képviselő ügyvédi iroda 2 millió 828 ezer forintos - a szerződése alapján számított és kért - munkadíját túlzottnak tartotta és azt 500 ezer forintban állapította meg.
Nincs anyabank
A Milton mögött nincs anyabank, a társaság a pénzpiacról vett fel kölcsönöket, amelyeket tovább hitelezett az ügyfeleknek. Mindezt úgy tette, hogy az ügyintézés rövid, a szolgáltatás személyre szabott volt. A vállalt kockázat pedig meghaladta a kereskedelmi bankokét.
Ezt a kockázatot, illetve a közreműködés díját az a kamatfelár fedezte, amelyet a Milton felszámított az általa fizetett kamatra - vázolta a cég tevékenységét az azt képviselő ügyvéd.
A kamat nagysága tehát - alapvetően - a hitelezési társaságot forrással ellátó bankok kamataitól függött. A Milton ezért úgy határozta meg az egyoldalú kamatemelést, hogy az a pénzpiac változásától függ. Az ügyvéd azzal érvelt, hogy ebbe bele tartozik a bankközi kamat- és a jegybanki alapkamat változása is, de tételesen felsorolni a pénzpiaci változás összetevőit nem lehet.
A szerződés átláthatósága
A bíró szerint viszont megoldható azon tényezők felsorolása, amelyek változása esetén emelhető a kamat. Ezeknek a tényezőknek zárt rendszert kell alkotniuk. Az arányosság elve ebben az esetben azt jelenti, hogy az érték-egyensúlynak a kamatemelés után is fenn kell állnia.
A kamatemelés feltételei, valamint ezek bekövetkeztekor annak mértéke adja a szerződés átláthatóságát - tette hozzá a bíró.
Az arányosságot kifogásolta
A másik vitatott eleme a szerződéseknek az ügyfél késedelme esetén beálló kamatemelés volt. Például 14 napig tartó késedelem esetén az ügyfél által fizetendő kamat 1 százalékponttal emelkedett a szerződésekben. A kamat akkor állt vissza az eredeti szintre, ha elmúlt a késedelmes fizetés veszélye, amely nem egy hónap, hanem annál hosszabb idő volt.
A konstrukciót a bíró elfogadta, mindössze az arányosságot kifogásolta: a késedelemmel járó kamatemelés mértékét ez alapján kellett volna indokolnia a Miltonnak. Az ügyvéd ezt úgy hidalta át, hogy kifejtette: a cég szerint a késedelem miatti kamatemelés arányos, és ha az államnak ez nem tetszik, akkor bizonyítsa az, annak az ellenkezőjét.
A bíró ezt nem fogadta el, mivel a megemelt kamat arányos voltát a Miltonnak kellett volna bizonyítania.
Három ítélet lesz ma
Hétfőn a K&H Bank, az MKB és a Milton próbálja bebizonyítani a bíróságon, hogy nem volt tisztességtelen az összes kamatemelésük - ha eljutnak egyáltalán az érdemi tárgyalásig. Ma jár le a keresetek benyújtásának végső határideje, péntekig 19 bank és 38 egyéb intézmény adott be keresetlevelet.
Az első, a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet kontra magyar állam perben kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében, a kereshetőségi jog hiányára hivatkozva utasította el a takarékszövetkezet keresetét a bíróság. Így tisztességtelennek minősülnek a takarékszövetkezet egyoldalú hitelszerződés-módosításai.
Mindazonáltal dőreség lenne azt hinni, hogy a bíróság a rendelkezésére álló szűk határidőn belül - a kereset befogadását követően 8 napon belül tárgyalást kell tartani, és harminc napon belül döntést hozni - érdemi bizonyítást fog lefolytatni a nagy tömegben érkező perek kapcsán. Korábbi elemzésünk: Devizahitel-perek: semmiről nem döntő cirkusz a népnek? >>
A fenékküszöb már szombaton összeér. 
