5p
Médiacirkusznak tűnnek majd az elkövetkező napok a devizahiteles ügyekben: érdemi döntést legfeljebb a Kúria hozhat majd hasonlatosságok alapján, de legyen bármilyen szintű is a bankok pervesztése az érdemi kérdés, az elszámolás politikai (parlamenti) hatáskör marad.

"Elnézést, Virág elvtárs, ez már az ítélet" - kicsit Bacsó Péter A Tanú című filmjének mondata ugrik be azt követően, hogy a Fővárosi Törvényszék a kereset beadását követő 4. munkanapon már meg is hozta első - nem jogerős - döntését a devizahitelek egyoldalú szerződésmódosításainak tisztességtelenségét  kimondó vélelmet megdönteni kívánó perben.

Érdemi elbírálás?

Dőreség lenne azt hinni, hogy a bíróság a rendelkezésére álló szűk határidőn belül  - a kereset befogádását követően 8 napon belül tárgyalást kell tartani, és harminc napon belül döntést hozni - érdemi bizonyítást fog lefolytatni a nagy tömegben érkező perek kapcsán. Erre utal, hogy hiába Matolcsy György jegybankelnök ajánlkozása, a bírók nem kértek az MNB szakértelméből, ők "csípőből" el tudják dönteni, mit és hogyan kellett volna csinálni. Lehet vitatkozni ezzel, a jogállamiság és a tisztességes eljárás elvére lehet hivatkozni, de itt most másról van szó. Politikáról.

A mai és a soron következő döntéseket megalapozza az a korábbi, 2012-es kúriai határozat, amely alapján a nemcsak a jogban, de a banküzemtanban is jártas jogászok szerint jó eséllyel ma (és a jövőben sem) egyetlen fogyasztói hitelszerződést nem lehet megkötni, mivel valamilyen ponton biztos beleakad a 7 ismérvből álló feltétel-listába. Tudta ezt jól Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője, amikor megelőlegezte, hogy - hacsak a törvényalkotó nem emel ésszerű korlátokat a közgazdasági (banküzemtani) érvek védelmében - a bankok által indított perek rendre elbuknak majd. (Azzal ugyanakkor, hogy ennek következtében jelenleg nincs egyetlen érvényes ÁSZF sem a bankokban, azaz, elvben csak "tisztességtelen" szerződést lehet kötni, láthatóan senki nem akar foglalkozni...)  De nem csak a devizahiteles perek járnak majd így, hiszen a törvény valamennyi fogyasztói hitelszerződésre, így a forinthitelekre is kiterjed - emiatt furcsa, hogy Varga Mihály ezzel kapcsolatban, mint kvázi opciós lehetőségről szólt.

A sajtó öles betűkkel ad majd hírt arról, hogy az adott nap épp hány bank keresetét utasította el a Fővárosi Törvényszék, az eredmények kapcsán megszólal majd az önkormányzati választásokra készülő politika is. Hihetetlen jó lesz újságírónak lenni Magyarországon.

Kenyeret (olcsóbb törlesztőt), de főleg cirkuszt a népnek!

Közben meg, mindenki tudja, hogy a történet nem itt, első fokon fog eldőlni. A bankok annak rendje és módja szerint vesztenek itt, majd jó eséllyel másodfokon is. A végső szó a Kúria felülvizsgálati eljárása során következik majd be. Ez a plénum a jogszabály alapján akár 2 hét múlva is össze tud ülni, azonban, ha az eljárásjogi határidőket a felek betartják, a nagy jelentőségű döntés(ek)re leghamarabb szeptember közepén kerülhet sor, de ad absurdum átcsúszhatunk a helyhatósági kampány utáni időre is. A Kúria előtt addigra már jó eséllyel 3-4-5 olyan közel egyforma érv-csomag fog megjelenni, amely alapján viszonylag szélesebb banki kört érintően lehet majd érdemben is vizsgálódni - már ha valaki akar egyáltalán ezzel foglalkozni.

Az igazi döntés helye

A mostani médiacirkusz ugyanis alapjaiban teljesen értelmetlen. Mert bárhogy is dönt a bíróság az egyoldalú kamatemelések kapcsán, arról, hogy annak nyomán mit és mennyit, milyen módon kell megfizetnie a hitelintézeteknek, arról nem a bíróság, hanem a Parlament dönt majd - kiegészítve a csomagot akár a forintosítás kérdésével is.

Az ottani döntést pedig már mindenképp megelőzi majd egy komoly matek. Mert persze, hogy hálás dolog és politikailag kifizetődő a bankok rugdosása, de hitelezés nélkül nem megy a gazdaság, nem boldogul a polgár. Az adósmentés és a bankszektor status quo-jának megváltoztatását összekötni persze érdemes, a veszteséget még a korábbi tulajok viszik, míg az új szereplők "tisztán" belépve jobb gazdasági helyzetben nagyot nyerhetnek. De azzal is mindenki tisztában van. hogy a magyar gazdaság nem tudja Münchausen báróként kirángatni magát a jelen helyzetből, amelyet leginkább a tőke (forrás)hiány jellemez. A magyar bankok nem tudnak több hitelezhető forrást gyűjteni - főleg nem úgy, hogy közben nekik is az államháztartás finanszírozásáért remegő állammal kell versengeniük minden, a lakosság által félretenni tudott forintért.

Az MNB új ruhája (szerepe)

Tehát az elszámolás kapcsán már komoly matek következik - persze az elvesztett perek zöme komoly nyomásgyakorló érv lehet az egyeztetéseken. Ám az is jól látszik, hogy a matekban bizonnyal kiemelt szerepet kap majd a kormányzati oldalon a jegybank is, amellyel kapcsolatban hiba lenne nem észrevenni, hogy viszonylag konzekvensen tartja magát a 600-900 milliárdos banki veszteségadathoz. Mintha valamit előzőleg jól kiszámoltak volna....

Tehát: örömködjünk a következő hetekben azon, hogy a bankok jól megkapják a magukét, de azért lássuk azt, hogy a Kúria döntéséig ez az egész inkább színjáték, cirkusz a népnek. Ráadásul vigyázó szemünket a bíróságok helyett sokkal inkább a szeptember 10-én esedékes tapolcai Fidesz-frakcióülésre érdemes függesztenünk - ott sokkal több dőlhet el, mint a bírósági tárgyalótermekben.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Pénzügyi szektor Megérkezett az új állampapír, mutatjuk, hogy megéri-e a befektetés
Privátbankár.hu | 2026. április 1. 06:55
Nőtt az új lakossági állampapírvásárlások volumene az elmúlt héten. Április 1-től pedig egy új Magyar Állampapír Plusz sorozat érkezik.
Pénzügyi szektor Fontos döntést hozott az MNB
Privátbankár.hu | 2026. március 31. 12:53
Nem változtatnak a bankok tőkeelőírásán.
Pénzügyi szektor GKI: Magas alapkamat, alacsony infláció?
Privátbankár.hu | 2026. március 24. 18:15
A Monetáris Tanács keddi kamatdöntő ülésén – az elemzői várakozásoknak megfelelően – 6,25 százalékon tartotta az alapkamatot. Az inflációs adatokra pillantva mindez meglepő lehet: a 2022-2023-as drasztikus áremelkedés kora leáldozott, még ha a fogyasztók inflációs érzékelése továbbra is magas. 
Pénzügyi szektor Bóvliba kerülhet Magyarország április 12. után
Privátbankár.hu | 2026. március 24. 17:29
Rossz hírt közölt a hitelminősítő: bóvliba kerülhetünk a válsztások után. 
Pénzügyi szektor Tovább erősödtek a bevételi várakozások a hazai nagyvállalatok körében
Privátbankár.hu | 2026. március 18. 11:43
Kijöttek a K&H nagyvállalati növekedési index legfrissebb adatai.
Pénzügyi szektor Teljesen megváltoztak a fizetések Magyarországon
Herman Bernadett | 2026. március 17. 06:11
A bankkártyát már szinte csak vásárlásra használják a magyarok, 26 vásárlásra jut egy készpénzfelvétel. Egyre többen digitalizálják a bankkártyát a mobiltelefonba, és terjed az ATM-es készpénzbefizetés is. A kiberbűnözők támadásait is sikerült valamelyest visszaszorítani. 
Pénzügyi szektor Új agrár hiteltermékkel bővül a Széchenyi Kártya Program portfoliója
Privátbankár.hu | 2026. március 12. 10:56
A hitelkérelmek benyújtására 2026. március 11-ét követően van lehetőség.
Pénzügyi szektor Olvad a bankszektor nyeresége, viszi a pénzt a sok adó
Privátbankár.hu | 2026. március 12. 08:27
Az 1500 milliárdos profitból csaknem 500 milliárd volt az osztalék, ami nagyrészt külföldről jött. A maradék 1000 milliárdos idehaza megtermelet nyereséghez hasonló nagyságrendű összeget fizettek be a bankok mindenféle különadó címén az államkasszába – írja az Mfor.hu. 
Pénzügyi szektor Budapest Mészáros Lőrinc bankjától is vesz fel hitelt
Privátbankár.hu | 2026. március 11. 17:37
15 milliárd forintot ad márciusban.
Pénzügyi szektor Adatvédelmi szakértő: így lehet a határon nagy értékkel átutazni
Privátbankár.hu | 2026. március 11. 16:30
Az Ausztriából Ukrajnába tartó, hatalmas készpénzt és aranyat szállító konvoj ügye újra ráirányította a figyelmet arra, milyen szigorú szabályok vonatkoznak a pénz határon átnyúló mozgatására. Az Európai Unióban 10 ezer euró felett kötelező bejelenteni a készpénzt az EU külső határán, és a hatóságoknak meg kell adni a pénz eredetét és a szállítás célját – mondta Dr. Tóth Judit Lenke adatvédelmi szakjogász, a pénzmosás elleni eljárások szakértője. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG