"Jó napot kívánok! Tisztességtelen szerződést szeretnék kötni!" vagy másik oldalról: "Jó napot kívánok, adhatunk egy hitelt tisztességtelen feltételekkel?" Ön szerint van esély arra, hogy akár a hitelfelvevő, akár a hitelező intézmény bevállal egy ilyen szerződést? Márpedig napjainkban valamennyi hitelszerződés így köttetik, s könnyen előfordulhat, hogy az elkövetkező hetekben is csak így születhetnek lakossági hitelszerződések - vagy sehogy.
Megjelent a Közlöny
Ma délután kihirdették és a törvény értelmében július 26-tól, szombattól hatályos "a Kúriának а pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló törvény a Magyar Közlönyben, a jogszabályt, amelyet két hete, július 4-én fogadta el a Parlament.
E törvény 4 paragrafusa úgy rendelkezik, hogy "az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó fogyasztói kölcsönszerződés vonatkozásában vélelmezni kell, hogy tisztességtelen az annak részét képező egyoldalú kamatemelést, költségemelést, díjemelést lehetővé tevő szerződéses kikötés. Az 5. paragrafus arról rendelkezik, hogy a bankoknak a törvény hatálybalépését követő harminc napon belül meg kell vizsgálnia а fogyasztói kölcsönszerződés részévé váló azon általános szerződési feltételeket és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételeket (a továbbiakban együtt: ÁSZF), melyekben szerepel az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó szerződéses kikötés. A 6 paragrafus pedig arról szól, hogy ha а bank "vizsgálat során azt állapítja meg, hogy az általa alkalmazott valamely ÁSZF tartalmaz olyan szerződéses kikötést, mely esetében а 4 § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésre figyelemmel vélelmezni kell а szerződéses kikötés tisztességtelenségét, de а pénzügyi intézmény álláspontja szerint а szerződéses kikötés tisztességes, а vélelem megdöntése iránt (...) peres eljárást indíthat."
Kikötések mindenhol vannak
Magyarországon, de a világ bármely más országában is az ÁSZF-ek igenis tartalmaznak a kamatok és a díjak módosítására vonatkozó előírásokat, kikötéseket. Miután a törvény nem von különbséget kikötés és kikötés között és minden fogyasztói (így forint) hitelszerződésre vonatkozik, ezért - leegyszerűsítő túlzással persze -, de még a mindenki által áldásosnak tartott referenciakamathoz történő árazásról szóló szerződéses kikötésekkel szemben is vélelmezni kell azt, hogy az adott rendelkezés semmis - mindaddig, amíg a bíróság előtt a bank nem tudja bebizonyítani ennek ellenkezőjét. Márpedig az új hitelszerződések a referenciakamathoz kötött árazás mellett köttet(né)nek.
Nem csak a múltat szabályozza...
Az érintett törvény ugyan úgy fogalmaz, hogy a törvény csak azokra a szerződésekre érvényes, amely Uniós csatlakozásunk kezdetétől a törvény hatályba lépésének napjáig köttetnek - eszerint a július 26-ig megkötött valamennyi szerződés esetében is fennáll a tisztességtelenség vélelme -, de ennél is érdekesebb, hogy a jövőre nézve is komoly, sőt talán komolyabb a veszély.
Mivel a törvény kihirdetését követő 8. naptól lesz hatályos, addig elvben nincs érvényben olyan jogszabály, amely alapján tisztességtelennek lennének mondhatóak a hatályos ÁSZF-ek, így "jóhiszeműen" lehet szerződni. Más a helyzet ugyanakkor július 28-án, hétfőtől, hiszen onnantól hatályos ez a leegyszerűsítése miatt problémás törvény. Ekkortól ugyanis egészen a bíróság jogerős döntéséig elvben csak tisztességtelennek (vélelmezett) szerződési feltételek mellett lehet majd szerződni új hitelre is - hiszen a korábbi ÁSZF-ek vannak érvényben. Kérdés, hogy ki vállalja fel ennek kockázatát ügyfél- illetve bankoldalról.
Kiskapuk?
Kerülő út lehet(ne): ha a bankok zöme az elkövetkező napokban az új szerződésekhez új ÁSZF-eket hirdetne meg - akár a korábbival azonos tartalommal. Merthogy akkor azokra már nem vonatkozna az "élből" tisztességtelenség vélelme. De ez az idő rövidsége miatt aligha járható út.
A problémával megkerestük a törvényt előterjesztő Igazságügyi Minisztériumot. A következő választ kaptuk: "Az általános szerződési feltételekre a Polgári törvénykönyv rendelkezései az irányadók, ezek értelmezéséhez a Kúria 2/2014. számú jogegységi határozata és a jogegységi határozat alapján született törvény ad további igazodási pontokat." A probléma csak az, hogy épp az igazodási pontnak megjelölt új törvény (túlzottan leegyszerűsítő) szabályai azok, amelyek alapján lényegében megkerülhetetlen, hogy a törvény hatálybalépése után is tisztességtelen feltételek alapján szerződjenek a bankok és az ügyfelek, vagy leálljon a hitelezés.
A nemzetgazdasági miniszter Facebook-oldalán számolt be arról, hogy a kormány átadta a 2026-os költségvetés tervezetét a Költségvetési Tanácsnak.
