Alighanem a beharangozott "sorsdöntő" devizaadós-perek pszichikai hatása is hozzájárulhatott ahhoz, hogy az elmaradó törlesztések nyomán a nem teljesítő jelzáloghitelek aránya 17,6 százalékról 18,3 százalékra emelkedett, ezen belül a devizaalapú jelzáloghitelek esetében 21,2 százalékra futott a mutató - írja a Napi Gazdaság.
Történt mindez annak dacára, hogy az idei második negyedév végére a svájci frank több mint 4,3 százalékkal (249,96 forintról 239,14 forintra) gyengült a forinttal szemben, és megmaradt az árfolyamgát-konstrukció - olvasható a gazdasági napilapban.
A jelzáloghitel-pszichózis hatását igazolják az összegzett MNB-adatok is: a 90 napon túli késedelembe eső lakossági hitelállomány épp ellentétes irányt vett és 4,5 százalékkal, 1185 milliárd forintra szűkült, a rövidebb lejárt tartozással bírók tartozása 6,4 százalékkal, 1103 milliárd forintra csökkent - ennek a kedvező trendnek jó része ugyanakkor a már említett kedvező árfolyamváltozás hatása volt.
Mindez azt okozta, hogy a teljes lakossági hitelállományon belül a rövid időre megcsúszók aránya három hónap alatt 17,8 százalékról 16,7 százalékra zsugorodott - míg a problémamentes körbe a hitelportfólió 65,3 százaléka tartozott a három hónappal korábbi 64,2 százalékkal szemben - ismerteti a Napi Gazdaság.
Egyre többen nem fizetik devizaalapú jelzáloghitelüket
Pedig a svájci frank gyengült a forinttal szemben, és még mindig él az árfolyamgát.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 322,56 pontos, 0,41 százalékos emelkedéssel történelmi csúcson, 79 551,80 ponton zárt pénteken. 
