Október 20-ig a hazai kereskedelmi bankok – a márciusi adatok alapján - 451, a takarékszövetkezetek 9,3 millió forintot kötelesek befizetni a Szanálási Alap csatlakozási díjaként – az összeg a jegyzett tőke 0,05 százalékában lett megállapítva a július 21-étől hatályos törvény szerint.
A Szanálási Alap Igazgatótanácsa a mai napon állt fel, a hitelintézetek és befektetési vállalkozások által feltöltendő pénzalap célja, hogy az adófizetők helyett a szektor szereplői önmaguk finanszírozzák a bajba jutott intézmények helyzetének rendezését. A Szanálási Alap irányító testületének egy tagját a nemzetgazdasági miniszter, két tagját a Magyar Nemzeti Bank elnöke jelölte ki, míg a negyedik tag az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) mindenkori ügyvezető igazgatója. (Az OBA vezető testületeivel ellentétben – ahol a pénzintézetek is képviseltetik magukat, itt nincs banki képviselő.)
Az alap gazdálkodási tevékenységéhez persze a csatlakozási díj édeskevés, a cél az, hogy az Alapban 10 év alatt a biztosított betétállomány 1 százalékát kitevő vagyon legyen. Mindez tíz év alatt az éves díjakból fizethető be – akkor, ha nem kerül sor szanálási eljárásra, és kifizetésre. Az Országos Betétbiztosítási Alap éves jelentése szerint a biztosított betétállomány 2012. év végén 12777 milliárd forint volt, jól látható, hogy az alap feltöltésére – ha más nem jön közbe és analóg lesz a díjkiírás, évi 12 milliárd forint körül befizetést kell teljesítenie a pénzintézeti szektornak. (A betétállomány apadásával számoltunk.) Ez a jegyzett tőke átlagosan 1,3 százalékát jelenti. Ráadásul a törvény értelmében akár már az első évre – azaz 2014-re is elrendelhető a befizetés – a díjpolitikáról az igazgatótanács hozhat döntést.
A csatlakozási díjból a szanálási alap felállításával kapcsolatos költségek fedezetére azért jó lehetőség nyílik. Bár a törvény szerint a munkafolyamatokban az OBA személyi állományára lehet támaszkodni, ám kérdéses, hogy egy aktuális szanálási helyzet idején elegendő lehet-e ez a megoldás – mostanság például aligha tud másra figyelni az OBA apparátus, mint az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet betéteseinek mihamarabbi kártalanítására. Szóval van mire költeni – például önálló honlapra – ezt az igazgatótanács megalakulásáról szóló NGM közlemény is fontos feladatként említi.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
