A társaság adózás előtti vesztesége 92 millió euró volt a július-szeptemberi időszakban. A második negyedévben még 95 millió euró nyereséget értek el.
A bank közleménye szerint a devizahitelek kedvezményes végtörlesztési lehetőségének megteremtése "a kisajátítással egyenértékű beavatkozás a bank és az ügyfelek közötti szerződéses kapcsolatokba". Az intézkedés jelentősen megterheli a bankszektort, az MKB-t arra kényszerítette, hogy 108 millió eurós céltartalékot képezzen. "E politikailag motivált beavatkozás nélkül a BayernLB a harmadik negyedévben is nyereséget ért volna el" - áll a közleményben.
A három negyedévet együttvéve a társaság adózás előtti nyeresége 152 millió euró volt az egy évvel korábbi 669 millió után. A teljesítményt a magyarországi végtörlesztés és az euróövezeti adósságválság mellett a magyarországi és a németországi bankadó is visszafogta.
A társaság korábban arra számított, hogy nyereséggel zárja az évet, de a szerdai közleményében visszavonta ezt az előrejelzést, és nem adott újat, arra hivatkozva, hogy bizonytalanok a kilátások az euróövezeti válság és a magyarországi végtörlesztés miatt. Nem véletlen, hogy a BayernLB vezetője is aláírta azt a levelet, amelyben Brüsszel támogatását kérik a magyar kormánnyal szemben a devizahitelek végtörlesztésének ügyében.
A kelet-európai üzletág - amely kizárólag a magyar érdekeltségből áll - 186 millió eurós adózás előtti veszteséget könyvelt el a január-szeptemberi időszakban. A magyarországi bankadó 51 millió eurós teher volt.
A BayernLB 2008-ban és 2009-ben csaknem 8 milliárd euró veszteséget halmozott fel elhibázott befektetései - például az időközben tönkrement osztrák Hypo Group Alpe Adria felvásárlása - miatt. A társaságot végül a bajor állam mentette ki a pénzügyi válságból 10 milliárd euróval. Az alapvetően tiltott állami támogatás ellentételezéséről még mindig tartanak a tárgyalások az Európai Bizottsággal. Az eredeti tervek szerint idén nyár elejéig kellett volna megállapodni az EB-vel.
Kína szankciókat vezet be amerikai kongresszusi képviselőkkel, kormánytisztviselőkkel és civil szervezetek vezetőivel szemben. 
