Alacsony kamat helyett? Megvan, mennyi osztalékot fizetnek a magyar tőzsdei társaságok

Összegyűjtöttük a magyar tőzsdei társaságok idei osztalékfizetéseit, bár néhány cég, mint a Zwack (melynek üzleti éve március végéig tart), vagy a BIF (szintén később lesz közgyűlése) még hátravan. Kiszámoltuk azt is, hogy a jelenlegi árfolyamon, ha nem változna az osztalék, mennyi lenne a cégek osztalékhozama.

A táblázatban vannak nagyon jó osztalékhozamú papírok, mint az ANY Állami Nyomda (akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy az még a tavalyi osztalékkal forog), a Magyar Telekom vagy az áramszolgáltatók (Elmü, Émász). Azt, hogy melyik cég fogja azt a szintet tartani, vagy csökkenteni, növelni, azonban csak egyedi mérlegeléssel lehet meghatározni.

Évente növel a Mol?

Vannak cégek, mint a Telekom, ahol osztalékpolitika van érvényben, és így jobban kiszámítható. Ráadásul mindegyik magyar brókercég elemzői folyamatosan figyelik a cég minden rezdülését. (A cég gyorsjelentésnek visszhangjáról itt írtunk, magáról a gyorsjelentésről itt.)

A Molnál, ha csak egy interjúban is, elhangzott, hogy a cég igyekszik évente tíz százalékkal emelni az osztalékát. Ha ez így lenne hosszú távon, az nagyon megnövelné a várható osztalékhozamot. (Ezzel kapcsolatos számításokról itt írtunk.)

Az OTP majdnem duplázott

Bár nehezen kiszámíthatató, de alapvetően a nagy magyar tőzsdei cégekre is igaz, hogy hosszú távon, a nyereséggel együtt az osztalékfizetésük is nő. A Mol például most 38 százalékkal fizetett többet, mint öt évvel ezelőtt (625, kontra 454,54.) A Richter most mintegy 50 százalékkal növelte osztalékát, igaz, az osztalékhozama még így is szerény.

Az OTP mostani 190 forintja majdnem kétszerese a 2011 után fizetett 100-nak, a rövid futamidejű lakossági állampapírok évi két százalékos kamatát már utolérte az osztalékhozam. (OTP-osztalékok: 2011: 100, 2012: 120, 2013: 145, 2014: 145, 2015: 165, 2016: 190 forint.) A Telekom nagyrészt önhibáján kívül függesztette fel az osztalékfizetést korábban (különadók), az is eredmény volt, hogy visszatért ehhez a szokásához.

Külföldre is mehetünk

Az osztalékok különösen akkor válhatnának vonzóvá, ha lenne egy jókora korrekció a részvényárfolyamokban (persze recesszió, a cégek nyereségének esése nélkül), vagy még inkább nyomottakká válnának a kamatok, állampapír-hozamok. A magyar inflációkövető kötvények (jelenleg évi 4,05 százalékos) kamatait nehéz überelni, de az osztalékok növekvő trendje biztató. Főleg, hogy a növekvő osztalékokhoz magasabb részvényárak is szoktak társulni.

A magyar osztalékokat azonban nem árt kiegészíteni külföldi bevétellel. Németországban, Nagy-Britanniában is vannak 4-7 százalékos osztalékhozamú papírok, ráadásul devizában, ahol alacsonyabb az állampapír-hozam. Erről itt>>> írtunk.