A Bank of England, azaz az angol jegybank elnöke figyelmeztetést adott ki, hogy az EU-ból való kilépés körüli bizonytalanság súlyos terhet jelent a brit gazdaságnak. Mark Carney ezt azután közölte, hogy a bank kamatdöntő ülésén változatlanul hagyta a 0,25 százalékos alapkamatot. Többen emelést vártak, de ennek elmaradása és a pesszimista jegybankelnöki vélemény eladásokat indított a font piacán: 1,1170 euróról 1,1060-ig hanyatlott az árfolyam rövid idő alatt.
Bizonytalanság, eladósodás
Carney elmondta, hogy az üzleti beruházások visszaestek a Brexitnek köszönhetően. Sok brit vállalattal tárgyalt a jegybank, hogy felmérje a helyzetet, és azok arról panaszkodtak, hogy fogalmuk sincs, milyen kapcsolatokra számíthatnak az Unióval a kilépés után, ezért most kényszerűen visszafogják beruházásaikat. Mindez a jegybankelnök szerint különösen sajnálatos, mivel a gazdasági környezet a világban igen kedvező, ha valamikor, hát most lehetne növekedni.
A bank hangsúlyozta azt a már ismert, de kedvezőtlen tényt, hogy a 2015 vége óta 18 százalékkal leértékelődő font jócskán megdrágította az importot, így az inflációt is megnövelte, idén várhatóan 2,6 százalék lesz, míg a bérek növekedése csak 2 százalék. A különbözet áthidalására a lakosság személyi kölcsönöket kezdett felvenni, mivel ezek kamata rekord mélységben van, a jegybankot viszont aggasztja a lakossági eladósodás mértéke.
Az első fecske
A kontinens másik, mondhatni feltörekvő, avagy felzárkózó felén is jegybanki esemény történt: a cseh jegybank a régóta gyakorlatilag nullán, pontosabban 0.05 százalékon lévő kamatot megemelte 0,25-re. A cseh jegybank ezzel fokozatosan visszavonul az extrém laza, ahogy mondani szoktuk, válságkezelő monetáris politikából, aminek legfőbb ideje, hisz ahogy nálunk, ott is nem hogy válság nincs, de egyenesen dübörög a gazdaság, a bérek pedig igen nagy ütemben emelkednek a munkaerőhiány miatt.
A munkabérek elmaradásának egyik oka, akárcsak nálunk, a helyi valuta alulértékeltsége, bár ennek mértéke kisebb, mint a forinté. A jegybank a közelmúltig árfolyamgáttal állta útját a korona erősödésének az eurónként 27-es szinten, de ezt májusban megszüntette, azóta a korona erősödött az eurónkénti 26-os szintig. Most a kamatemelés hírére az eurónkénti 26,10-es szintről 25,80-ig mozdult az árfolyam, majd vissza is tért 26-ig.
Egy korszak vége
Ez a reakció érthető, miután egyrészt számítottak már a kamatemelésre, másrészt az árfolyamküszöb eltörlése előtt nagyon sokan vettek koronát, most feltehetően részben realizálják a nyereséget, azaz eladnak, bár őket kompenzálhatják a jegybank korona vételei, mivel az árfolyamküszöb idején felhalmozódott hatalmas devizatartalékot vélhetően valamikor leépítik. A korona erősödése így nem egyértelmű, a hirtelen erősödést talán nem is akarja a jegybank, de kamatemelés ténye jelzésértékű: lassan kontinensünkön is vége a nulla kamatok korszakának.
Macron is támogatja az ötletet. 
